Katasztrofális volt az idei gyümölcsszezon Magyarországon, ami közvetlenül rányomta a bélyegét a pálinkaágazatra is - derült ki Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnökétől az InfoRádióban. A tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak a gyümölcsösökben, amit az aszály tovább súlyosbított, így sok esetben a minőség sem érte el az elvárt szintet.

A kedvezőtlen természeti körülmények miatt a pálinkafőzdék beszerzési lehetőségei jelentősen beszűkültek, miközben az alapanyagárak is megemelkedtek.

Mihályi László szerint mindez komoly nyomást helyezett a főzdékre, különösen a kisebb szereplőkre. A piaci helyzetet tovább nehezíti, hogy a kereslet is csökkenni kezdett, ugyanis a kitárolási adatok alapján az idei évben mintegy 10 százalékos visszaesés tapasztalható a forgalomban az előző évhez képest.

A keresletcsökkenés mögött strukturális változások is állnak. Egyre kevesebb alkoholt fogyasztanak a vásárlók, különösen a fiatalabb generáció körében, akik a tömény szeszes italok helyett inkább a long drinkeket részesítik előnyben.

A Pálinka Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a pálinka esetében a mértékletes, tudatos fogyasztás és a minőség lenne a kulcs.

Versenypiaci szempontból a pálinka hátrányát növeli, hogy a gabonaalapú szeszes italok, például a whisky vagy a vodka előállítása jóval olcsóbb. Mihályi László ugyanakkor rámutatott arra, hogy minőségi szempontból egy jó gyümölcspálinka könnyedén felveszi a versenyt ezekkel a termékekkel, ráadásul nem igényel hosszú érlelési időt ahhoz, hogy kiváló minőséget nyújtson.

Az export jelenleg a teljes magyarországi pálinkaforgalom mindössze három százalékát teszi ki, ezen azonban a szektor szereplői szerint mindenképpen változtatni kellene.

A nemzetközi piacokon a pálinka sokszínűsége jelenthet versenyelőnyt, hiszen szemben a whisky állandó ízvilágával, a pálinka íze gyümölcsfajtánként és évjáratonként is eltérő lehet. A technológia sem mindegy, mivel jelentős különbségek adódnak a kisüsti és a tornyos eljárással készült pálinkák között.

A nyomást tovább növelte a tavaly bevezetett körforgásos visszaváltórendszer is, amely újabb díjemelésekkel járt. Ez különösen a kisebb főzdék számára jelent komoly anyagi terhet.

Mihályi László szerint az ágazat fennmaradásához szorosabb szakmai összefogásra lenne szükség, az exportpiacokon pedig célszerű lenne egy vagy két jól pozícionálható gyümölcsfajtára koncentrálva megjelenni.