A most létrehozott MVM Oroszlányi Erőműfejlesztő Zrt. mintegy ötmilliárd forint körüli alaptőkével arra hivatott, hogy a Vértesi Erőmű leállása utáni időszakban is biztosítsa az Oroszlány és Bokor távfűtéses lakásaiban élőknek a hőt. Az új, kisebb kapacitású erőmű megújuló energiát fog felhasználni, tulajdonjoga a mostani elképzelések szerint a teljes amortizáció után az érintett települések önkormányzatait fogja illetni.

Az MVM ma délelőtti rendkívüli közgyűlése a középtávú stratégia módosításáról is döntött, ebben - ha csak érintőlegesen is - de már szerepel a Paks II. erőmű és hangsúlyosabb szerepet kap benne a földgáz-kereskedelem is. A terv egyébként a következő tíz évben évi átlagosan egy százalékos villamosenergia-igény növekménnyel számol. Ez mindenesetre kevesebb, mint a Mavir Zrt korábbi, másfél százalékos becslése.

A kormány csak a választások után összeülő új Országgyűlés elé terjeszti az idei költségvetés MVM-tőkeemelést is tartalmazó módosítását, az MVM-nek viszont március végéig ki kell fizetnie az RWE-től megvásárolt 49,83 százaléknyi Főgáz-részvénycsomag 41 milliárdos vételárát. Ezt biztosítandó, az MVM 99,86 százalékos tulajdonosa, az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ugyanekkora áthidaló kölcsönt nyújt a cégnek. A hitel kamata kedvezményesnek éppenséggel nem nevezhető, a referencia kamatot 4 százalékkal haladja meg. (Fel is vetődött a közgyűlésen, hogy ilyen szinten a kisrészvényesek is beszállnának a hitelezésbe.)

Az MVM-ben az állam - és 2 kisrészvényes - tavaly már 70 milliárd forint erejéig tőkét emelt az E.On tranzakció finanszírozása miatt, a következő akció a nyár közepére várható, amellyel az MVM jegyzett tőkéje az év végére meg fogja haladni a 310 milliárd forintot.

(A szerző rendelkezik MVM-részvénnyel)