Kocsis István BKV vezérigazgató tegnap bejelentette, hogy a végkielégítés-botrányok kapcsán elhíresült menedzserszerződések miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett. A vizsgált 96 szerződés közül 48-nál trükköztek a végkielégítések növelése érdekében. Úgy fizettek ki titoktartási pénzt, hogy az nem szerepelt a szerződésben, a nyugdíjkorhatár elérése előtt röviddel bocsátották el a dolgozót, így biztosítva a végkielégítést. Bár a nagy összegű és vélhetően jogtalanul kifizetett pénzek, illetve különböző tanácsadói szerződések alaposan felborzolták a kedélyeket, azok mégis elenyésző tételnek tűnnek a cég anyagi gondjainak tengerében. A hiány eléri a 20 milliárd forintot, 25-27 milliárdos veszteség várható az év végére - szögezte le Bolla Tibor gazdasági vezérigazgató-helyettes a Népszabadságnak. A cég adósságállománya az év végére eléri a 90 milliárdot, csak kamatokra idén 9 milliárdot kell fizetni. November végére a BKV-nak elfogy a pénze, a kereskedelmi bankoktól pedig már új hitelt sem tud felvenni. Ezért tárgyalnak egy ötmilliárd forintos likviditási hitelhez nyújtandó állami garanciáról a kormánnyal, további 25 milliárd pedig ahhoz kellene, hogy az átszervezési programot elindítsák Horváth Csaba főpolgármester-helyettes szerint. Ám ez a mentőöv mind Vitézy Dávid, a BKV felügyelőbizottságának fideszes delegáltja, mind Bolla Tibor állítása szerint is csak a túléléshez elegendő. A BKV évente körülbelül 120 milliárd forintból gazdálkodik, melynek negyven százalékát, mintegy 50 milliárdot, az utasok fizetik jegy- és bérletvásárlás formájában, ami Bolla szerint európai összehasonlításban jónak számít. Nagyjából hasonló összeg érkezik az államkasszából. A központi költségvetés az országos, 35 milliárdos tömegközeledési normatív keret oroszlánrészét, 32,2 milliárdot adja a cégnek, valamint további 17 milliárdot a tanuló- és nyugdíjasbérletek árkiegészítésére. A tulajdonos főváros csupán évi tízmilliárd forinttal segíti cégét, de nem működési támogatásként, hanem az amortizáció pótlására ad ennyit. A működésben így évről évre van egy 15-20 milliárdos lyuk, amit hitelekkel pótoltak eddig - állítja Székely Gábor, a főváros gazdasági bizottságának alelnöke, a BKV felügyelő- bizottságának vezetője. Atkári János korábbi gazdasági főpolgármester-helyettes, jelenleg a Pénzügykutató Zrt. munkatársa szerint ahhoz, hogy a BKV jelenlegi szolgáltatási szintje és minősége megmaradjon, évente 40-50 milliárdos többlettámogatásra szorulna. Vitézy Dávid a cég legfrissebb járműstratégiája alapján azt állítja, a következő tíz évben a járművek mostani műszaki szinten tartásához évi 28 milliárdra, a pályaállapotok szinten tartásához pedig további 12 milliárdra, azaz összesen több mint 40 milliárdra volna szükség. Az 1400 busz közül csaknem 900 túlfutott a 15 éves, hasznos időtartamon, sürgető volna a 3-as metró több tízmilliárdba kerülő felújítása, és cserélni kellene szinte az összes HÉV-kocsit. Ez utóbbi csak önmagában 70 milliárdos tétel. Vitézy szerint a megoldás az lehet, ha egy közlekedési hatóságot hoznának létre londoni és stockholmi mintára, amely Budapest és régiója egész közlekedését felügyelné. A magántőke bevonásában és a BKV felett álló megrendelői szervezet kialakításában látja a kiutat Szálka Miklós közlekedésmérnök, és Atkári János is.