Igencsak agresszív terjeszkedési stratégiára váltott a C&A a magyar piacot illetően, hiszen a múlt héten adta át kilencedik magyarországi egységét Nyíregyházán, és jövő hónap közepére ígéri tizedik áruházának megnyitását. A cég először hat budapesti üzletet avatott, most azonban teljes erővel a vidéki városok felé fordult. Az újabb bolt októberben Veszprémben nyílik meg. Az alapterülete – akárcsak a nyíregyházié – eléri az 1500 négyzetmétert. A vállalat vezetése a budapesti áruházak sikere nyomán döntött a vidéki terjeszkedés mellett, amiben minden bizonnyal az is szerepet játszott, hogy a Skála piaci kivonulása után vidéken is űr támadt a minőségi ruházati kiskereskedelemben. A piaci rést több magasabban pozicionált áruházlánc is igyekezett betölteni, de a beruházásaikat az első lépésben a fővárosra koncentrálták. A piacon a viszonylag alacsonyabb árkategóriába pozicionált C&A után jelent meg a drágább Zara, most az ugyancsak magasan kvalifikált Stefanel és legutóbb a Henness & Mauritz nyitott üzletet. A Benetton viszont felújított boltjában a korábbinál kisebb alapterületen fogadja a vásárlókat. Az olasz cég a jól csengő neve ellenére nem igazán találja a helyét a fővárosi piacon. E mögött az bújhat meg, hogy a magyar fogyasztók változatlanul rendkívül árérzékenyek és bár öt háztartás közül tavaly négy vásárolt új ruházati terméket, a GfK Hungária Piackutató szerint a magyar piac szűk: egy-egy háztartás felső- és alsóruházati költése nem érte el egész évben a 450 eurót, vagyis a 110 ezer forintot. (Ez az összeg megegyezik egy nem túl drága, de minőségi öltöny, vagy 1-2 koktélruha árával.) A magyarok tavaly átlagban 26 alkalommal vásároltak ruházati terméket, s alkalmanként valamivel több mint 4000 forintot költöttek. A termékek fogyasztói átlagára nagyjából 1500 forint volt. A piackutató szerint az összeg azért ilyen alacsony, mert a magyar háztartások jelentős része, mintegy 26 százaléka piacon, illetve utcai árusoknál vásárolta meg a ruháit. Jelentős számban keresték fel a távol-keleti boltokat és értékben számolva a forgalom mintegy 14 százaléka bonyolódott le csak ruházati szaküzletekben. A piacon a hipermarketek is meghatározó szereplők, az ország északi régiójában a háztartások többsége innen szerezte be 2004-ben a ruházatát. Mindent összevetve azonban a magyar ruházati piac mind értékben, mind mennyiségben lassú, de stabil növekedést mutatott tavaly, 235 millió darab ruházati cikk fogyott 344 milliárd forint értékben. Kérdéses, hogy az idén megmarad-e a növekedés, a nemzetközi áruházláncok, illetve az új értékesítési forma, az outlet megjelenése mennyire tágítja a szektort.