Manapság már alapvető fogyasztói igénynek tekinthető, hogy az úgynevezett „földesáruk” (azon zöldségek, amelyeknek a föld alatti részeit fogyasztjuk, pl. sárgarépa, petrezselyemgyökér, burgonya, zeller stb.) megmosva kerüljenek a boltok polcaira. Ezzel párhuzamosan egyre több vizsgálat során fedezhető fel magas klorát-/perkloráttartalom a zöldségekben, ami arra is utalhat, hogy a termékeket közvetlenül kezelték klóros fehérítő- vagy fertőtlenítőszerekkel - olvasható az "Ételt csak okosan" oldalon.

A Nébih felhívja a termesztők, kereskedők figyelmét, hogy semmiképpen sem ajánlott a zöldségek direkt fertőtlenítése, a fogyasztókét pedig arra, hogy tudatos vásárlóként ne csak „szemre” vásároljanak, a furcsa, klóros szagú zöldárut inkább ne vegyék meg!

Kapcsolódó

A klorátok, perklorátok leginkább a klórtartalmú fertőtlenítőszerek bomlástermékeként kerülhetnek be az élelmiszerekbe. (Ezen kívül műtrágyák és ipari szennyeződések révén is a talajba, majd onnan a növényekbe juthatnak.) A koronavírus-járvány következtében a fertőtlenítőszerek felhasználása jelentősen nőtt, kialakítva olyan káros gyakorlatokat is, mint a zöldségek közvetlen fehérítése és fertőtlenítése.

A klorátokról fontos tudni, hogy az emberi szervezetbe kerülve károsítják a vér hemoglobinját és vesebántalmakat is okozhatnak, a perklorátok pedig többek között akadályozzák a jód felvételét a táplálkozás során, így megzavarják a pajzsmirigy működését. Mindezek alapján egyértelműen élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent, ha az említett anyagok a megengedett határértéknél nagyobb mennyiségben vannak jelen az élelmiszerekben.

A Nébih és a megyei kormányhivatalok rendszeresen ellenőrzik a zöldség-gyümölcs termékeket, és határérték feletti klorát-/perkloráttartalom esetén a szakemberek hatósági eljárást indítanak a termelő ellen, ami jelentős bírsággal is járhat.