Tavaly összesen 171,6 milliárd forintot költöttek reklámra Magyarországon a cégek - derül ki a Magyar Reklámszövetség 11. alkalommal elkészített reklámköltés-becsléséből, amely nettó alapon, vagyis a vállalatok marketingbüdzséinek költése, nem pedig a médiabevétel alapján alapján mérte fel a hazai piacot.

A megújított módszertannal készült felmérés az eddigi legteljesebb kört vette górcső alá, bekerült például az ambient hirdetési forma is - az új elemek nélkül 161,7 milliárdos lett volna a reklámtorta.
Skriba Judit, a reklámszövetség kutatási szakértője a Napi Gazdaság reklám-média konferenciáján hozzátette: a korábbi adatokkal történő összehasonlítást nehezíti, hogy eddig a barterbevételeket számították, a szponzorációt nem, a 2010-es felmérésben ez megfordult.

Kapcsolódó

A tévés és a sajtóreklámok piaca a várakozásoknak megfelelően szűkült - előbbi 3 százalékkal, ám a reklámtortából így is 40, utóbbi pedig 27,2 százalékkal részesedik. A harmadik helyen közel 16 százalékkal a mintegy 17 százalékos növekedést felmutató internet áll, majd a közterület, a rádió és hajszálnyi részesedéssel a mozi található.

A tévés reklámpiacon fontos változás, hogy a kábeltévék részesedése a 2009-es 20-ról 24 százalékra nőtt, amivel párhuzamosan a földi sugárzású adóké 76 százalékra csökkent. A kábeltévék által sugárzott reklámszpotok száma bő 60 százalékkal ugrott meg.

Tovább esik a tévé, nőhet a net

Az idei várakozásokat felmérő kutatás szerint a válaszadók 83 százaléka számít a tévés reklámköltések további csökkenésére, szemben a tavalyi 67 százalékkal. A nyomtatott sajtó esetében 67, a közterületi piacon 83, a rádióknál pedig 71 százalék vár visszaesést, miközben az internetes piacon 100 százalék számít növekedésre.

A nyomtatott lapok piacán nagy szórást tapasztaltak a felmérés készítői. Az országos napilapok a megyeiekkel szemben erősödni tudtak, jól szerepeltek az ingyenes kiadványok - a Helyi Téma például 25 százalékkal növelte bevételét. Nagy vesztesnek az ifjúsági lapok számítanak, a célcsoport médiafogyasztási szokásainak megváltozása miatt, azaz print termékek helyett a fiatalok az online felé fordultak.

Ami a hirdetéseket illeti, az igazán nagy növekedést a gyógyszerreklámok mutatták, miközben - nyilván az autópiac mélyrepülésével összefüggésben - csökkent a közlekedési eszközök megjelenése.