A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Ma délután a Parlamentben eldől, működik-e a "jó zsaru, rossz zsaru" feladatmegosztás a Fidesz és a kormány között. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője tegnapi közlése szerint ugyanis az euróválság magyarországi hatásainak kivédését és a legnehezebb helyzetben lévő családoknak szóló megoldásokat tartalmazó akciótervet jelent be Orbán Viktor kormányfő a parlament hétfői ülésén.

A kormány hétvégi ülésén foglalkozott a devizahitelesek megsegítésének kérdésével is, a napirenden szerepelt a Fidesz-frakció pénteken ismertetett javaslata, amely szerint a devizaalapú hiteleket az árfolyamgát esetében megismert mértékű fix árfolyamon, minden egyéb költség nélkül lehet majd végtörleszteni.

Orbán Viktor kedden a lovasberényi kormányülést követően azt vetítette előre, hogy míg a frakció a kormány eddigi döntésein túllépő újabb javaslatokat vagy követeléseket akar majd megfogalmazni, addig ő és gazdasági minisztere igyekszik majd ezeket kordában tartani. "Matolcsy miniszter úrral nekünk pénzügy-politikai szempontból értelmes keretek közé kell szorítanunk a javaslatokat" − mondta a miniszterelnök.

Kinek jó ez?

Márpedig több tekintetben is kockázatos játékba kezd a kormány, ha elfogadja a Fidesz-frakció ötletét. Jogi szakértők szerint magánjogi szerződésekbe kormányhatározattal ilyen módon beleavatkozni jogállamban nem lehet. Ez − miként a tőzsde és a forint esetében is jól látszott pénteken − azonnal rombolja a befektetői bizalmat, sőt oda vezethet, hogy a magyar állampapírok esetében is megugorhat a kockázati felár.

Ráadásul a megmenteni kívánt emberek is hamar rájönnek, hogy a megoldással csak azok járnak jól, akiknek van megtakarított pénzük. Ezek száma a 800 ezer devizahiteles közül még az előterjesztő Lázár János Fidesz-frakcióvezető által becsült 200-300 ezret sem érheti majd el. Az egyszerű embereknek a végtörlesztéshez forinthitel kell majd, ám az adósok jó része a jelenlegi állás szerint hitelképtelen.

 

A tehetősebbeknek kedveznek?

Szijjáró Péter miniszterelnöki szóvivő hétfő reggel az MR1-Kossuth Rádió a 180 perc című műsorában azt mondta: olyan megoldást terjeszt elő a kormányfő, amely erkölcsileg helyes, mind az állam, mind a bankok mind a hitelfelvevő számára, pénzügyileg fenntartható és jogilag is megállja a helyét.

Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a kormány nem egy az egyben fogadhatja majd el a Fidesz-frakció javaslatát. Továbbá a jelenlegi kommunikációban kiemelten hangsúlyozza még a kormányzat, hogy a mostani megold a korábbi intézkedéseket egészíti ki, vagyis vélhetően a tehetősebbeknek kedvez majd a lépés.

 

Nem történt más, mint hogy a kormány a népszerűség érdekében előrehozta a jövő egyik döntését − vélekedett ugyanakkor egy bankár, aki szerint a kormányzat három év múlva úgyis megpróbálta volna rábírni a bankokat, hogy az árfolyamgátas szerződések esetében nyeljék le a gyűjtőszámlán vezetett árfolyamkülönbséget. Ezt támasztja alá szerinte az, hogy a konstrukció zárásának rendszere még ma is sok tekintetben kidolgozatlan.

 

A hitelközvetítők malmára hajtja a kormány a vizet?

Afelől nem lehet kétsége senkinek, hogy lesznek olyan bankok, amelyek − veszteségminimalizálás vagy épp piacépítés okán − azonnal ajánlani kezdik hitelkiváltó hiteleiket az ügyfeleknek. Érdekesebb kérdés az, a kormányzat mikor érez majd késztetést arra, hogy hozzányúljon a korábban potenciális ügyfeleket felhajtó, majd azok hiteleit már korábban is átforgató hitelközvetítőkhöz, akik két sanyarú év után a döntést követően ismét piachoz (és jutalékhoz) jutnak. Mint ismeretes, a banki különadó alól ezek − az indoklás szerint döntően magyar kis- és középvállalkozások − mentesültek, noha a devizahitelek felfutásában felelősségük megkerülhetetlen.