A Napi Gazdaság cikke Ebből viszont egyértelműen következik, hogy az ilyen ügyletek után eddig is illetéket kellett volna fizetni, márpedig ezt soha egyetlen cég sem tette meg, vagyis az illetékhivatalok helyébe lépő APEH öt évre visszamenőleg kamatostól behajthatja az elmaradt befizetéseket. Mivel a térítésmentes átadások összege külön soron szerepel a társaságiadó-bevallásban, az adóhatóság könnyen utánajárhat a pénznek – figyelmeztetett Erdős Gabriella a PricewaterhouseCoopers konferenciáján. Az adótanácsadó szerint a színlelt szerződésekhez hasonlóan ebben az esetben is amnesztiát kellene biztosítani a cégeknek, mivel eddig soha senki nem kérte számon rajtuk az ajándékozáshoz kapcsolódó illeték befizetését. A probléma elsősorban a nagyobb vállalatcsoportokat érinti: azok ugyanis gyakran ingyenes pénzeszközátadással oldják meg csoporton belüli tőkeátcsoportosítási igényeiket, amit a nemzetközi gyakorlattól eltérően a magyar számviteli törvény szerint nem tőkebefektetésként vagy osztalékfizetésként, hanem eszközátadásként kell elszámolni, ami sajnos hamis alapot teremthet arra, hogy a hatóságok az ilyen ügyleteket valós funkciójuktól eltérően egyszerű ajándékozásnak tekintsék – mondja Oszkó Péter. A Deloitte adópartnere szerint ezentúl nem lesz olyan vállalat, amelyik tőkeműveleteit térítésmentes átadással oldja meg, inkább apportálnak vagy tőkét csökkentenek. A múltbéli ügyletek miatt viszont fájhat a cégek feje, mivel egy-egy nagyobb – például üzletág-leválasztással kapcsolatos – tranzakció miatt akár több milliárd forintnyi illetéket is követelhet az APEH. Erre nagy az esély, ugyanis a jövő évi költségvetés tervezetében az ideinél 25 százalékkal több, 126,8 milliárd forint illetékbevétellel számolt a pénzügyi tárca.