A szeptembertől életbe lépett új szabályozás szerint csak a bankok hirdetményeiben szereplő kamatok számítanak kamatjövedelmeknek – amelyek után 20 százalékos adót kell fizetni –, a nagyobb betétet elhelyező ügyfeleknek fizetett egyéni kamat egyéb jövedelemnek minősül, amely után az szja-szabályok szerint kell adózni. Így a bankok nem tudnak ezen a módon kedveskedni jobb ügyfeleiknek, mert azok rosszabbul járnának a normálisnál magasabb kamattal – írja Világgazdaság írásából. Szakértők szerint a megoldást valamilyen ésszerű, az egyik irányadó rátához kötött limit jelentené, amely alatt kamatként, illetve fölött egyéb jövedelemként adózna az ügyfél. Ezért a bankszövetség törvénymódosítási javaslatot nyújtott be, amely szerint az MNB-alapkamat plusz öt százalékig terjedne a kamatjövedelmek határa.