A Periféria Központ vendégmunkáról szóló nemrég megjelent - toborzó és munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó szakértőkkel, külképviseletek munkatársaival, migrációval foglalkozó szervezetekkel és szakszervezetekkel felvett interjúk alapján készült - tanulmánya szerint

az elmúlt időszakban egyre több a magyar munkavállalási engedéllyel rendelkező vendégmunkások hagyta el Magyarországot a munkáltatójuk és a magyar hatóságok tudta és beleegyezése nélkül.

A jelentést ismertető G7 emlékeztet, hogy a magyarországi vendégmunkások tartózkodási engedélye ugyan az egész schengeni övezetre vonatkozik, de a munkavállalási engedélyük csak Magyarországra. Ezért

ha több pénz reményében más országba mennek dolgozni, azzal a deportálást kockáztatják meg. 

Mindezek ellenére előfordulnak olyan esetek, hogy az itthonról távozott vendégmunkások más uniós országokban kapnak vízumot, és a munkáltatók ilyenkor a konzulátuson panaszkodnak, hogy nem értik, ez egyáltalán hogyan valósulhat meg. A tanulmány szerint mindez ráadásul gyakran más országok munkaerő-kölcsönző cégeinek aktív részvételével történik meg, tehát néha kifejezetten ezek a cégek vadásszák le a Magyarországon dolgozó vendégmunkásokat.

Más esetekben a lelépő vendégmunkások teljesen illegálisan vállalnak munkát más országokban. Ez a legkönnyebben olyan országokban valósítható meg, ahol jelentős helyi diaszpóra van, és a helyi közösségben sokáig tud az illető úgy élni, hogy közben nem kerül a hatóságok szeme elé.

A tanulmány szerint

az ukrán, a vietnámi és a Fülöp-szigeteki dolgozók is egyre inkább csak ugródeszkaként tekintettek Magyarországra az elmúlt időszakban.

Habár a Fülöp-szigetekiek esetében ez inkább azt jelenti, hogy a frissen szerzett munkatapasztalat megnyithatja az utat egyéb európai országokba hosszabb távon, a toborzók tapasztalatai szerint tavaly már a Fülöp-szigetekiek 3-8 százaléka hagyta el az országot, és ez az arány még növekedett is. Egy konzulátusi szakértő szerint 2023-ban több mint 2000  filippínó vendégmunkás hagyta el Magyarországot, és 2024-ben is hasonló számokat tapasztaltak a folyamatokra rálátó szakemberek.

A vietnamiak esetében még ennél is súlyosabb volt a helyzet: körükben a munkaerő-kölcsönző cégek és migrációs szervezetek mintegy 80 százalékos lelépési arányt érzékeltek, és embercsempészetre emlékeztető toborzói gyakorlatokkal is találkoztak a kibocsátó országban. 

Ezek miatt néhány munkaerő-kölcsönző már jóval a vietnámiakat is érintő év végi szigorítás előtt, saját magától is felhagyott a toborzásukkal. (Az ukránokra a háború kitörése óta lazább szabályok vonatkoznak, ezért ők legálisan is el tudtak menni magasabb bérszínvonalú országokba dolgozni.)

A vendégmunkások növekvő elégedetlensége mögött több tényező húzódik meg:

  • az alacsony bérek;
  • a romló munkakörülmények;
  • a rossz munkahelyi kommunikáció;
  • az ipar gyengélkedése miatt egyre kevésbé lehet túlórázni, ami pedig a kizárólag pénzkeresés céljából idejövő vendégmunkásoknak nagy veszteség.

Magyarországon jelenleg nagyjából 100 ezer külföldi munkavállalót foglalkoztatnak legálisan a hazai vállalkozások. Közülük körülbelül húszezerre tehető az uniós állampolgárok száma, és 70-80 ezerre a harmadik országbeli vendégmunkásoké. Az unión kívüli vendégmunkások zöme 2022 második felétől kezdve érkezett meg Magyarországra, így a kétéves szerződéseik mostanában, 2024 végén-2025 elején járnak le. Erről ITT írtunk bővebben.

Kapcsolódó