A kamerás megfigyeléssel összefüggő adatkezelést be kell jelenteni a hatóság adatvédelmi nyilvántartásába. A munkáltatók három napig tárolhatják a felvételeket, de meghatározott esetekben eltérhetnek ettől, és legfeljebb 30, illetve 60 napig őrizhetik a képeket. Biztosítani kell azt is, hogy a felvételek visszanézésére csak egy szűk körnek legyen jogosítványa.

A hatóság az ajánlás készítésekor több vonatkozó hazai - adatvédelmi, munkaügyi, személy- és vagyonvédelmi - jogszabályt, valamint az Európai Unió bíróságának az egyik döntésére is tekintettel volt annak érdekében, hogy - mint írták - egységes gyakorlat alakuljon ki a munkahelyi megfigyelőrendszerekkel kapcsolatban.

Felidézték: a jogalkotó lehetőséget biztosított a munkáltatónak arra, hogy a munkavállalót "a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze", ez pedig szükségszerűen együtt jár a személyes adatok kezelésével. Arra hívták fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkáltatói ellenőrzés akkor tekinthető jogszerűnek, ha az "a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlen szükséges". Az ellenőrzés és annak eszközei, módszerei nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető, és előzetesen tájékoztatást kell adni az adatkezelés lényeges követelményeiről.

"A kamerás megfigyelésnek abszolút korlátját jelenti az emberi méltóság tiszteletben tartása" - szögezi le a hatóság. A követelmények közé tartozik még, hogy a munkáltató köteles figyelemfelhívást elhelyezni a megfigyelőrendszer alkalmazásáról.

A dokumentum szerint nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egy munkavállalót és az általa végzett tevékenységet figyeli meg, továbbá jogellenesnek tekinthető az olyan rendszer alkalmazása is, amelynek célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása.

Alapelv továbbá, hogy nem lehet kamerát elhelyezni öltözőkben, zuhanyzókban, mosdókban, orvosi szobákban, azok várójában, tehát olyan helyiségekben, amelyek megfigyelése az emberi méltóságot sértheti.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke az ajánlásban jelezte: annak érdekében, hogy a megfigyelőrendszerekre vonatkozó részletszabályok és garanciák törvényi szinten, a munka törvénykönyvében megjelenjenek, meg fogja keresni a nemzetgazdasági minisztert.