Az ipari termelés volumenének változása tavaly csak egy hónapban maradt el az előző év teljesítményétől, az idén januári visszaesés azonban hónapokig tartós maradhat. Egyrészt a dinamika alapjául szolgáló viszonyítási pont májusi magas lesz, egy éve ugyanis még kétszámjegyű növekedést mutatott fel az ágazat. Másrészt sem a hazai, sem a külpiaci folyamatok nem biztatóak - mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa.

Csalódást okozott a hazai felvevőpiac - Nem torpant meg a visszaesés

Kapcsolódó

A szerdai KSH adatok még csak előzetes számok, a részletes statisztika egy hét múlva szerdán jelenik meg. Azt azonban már korábban lehetett sejteni, hogy a tavalyi év gyenge teljesítménye idén is folytatódik. A legnagyobb csalódást egy éve a belföldi értékesítés alacsony bázis ellenére történt folyamatos csökkenése jelentette, és ebben idén sem lesz változás - vázolta Petschnig.

A külső piacra történő értékesítés ütemének lassulása szintén már tavaly elkezdődött, bár itt ennek ellenére megmaradhat a növekedés. Az európai gazdaság az első negyedévben érheti el a mélypontját, az év egészére stagnálás valószínűsíthető. Ez jelentős országok közti különbségeket fed el, a részleteket tekintve kedvező hír, hogy a magyar export legfőbb felvevőpiaca, Németország, ha mérsékelten is, de 0-1 százalék közötti növekedést érhet el. A kínai gazdasági növekedés hivatalos számainak mérséklése ugyan rossz hír Európának, azonban a Pénzügykutató eleve 8 százalék alá becsülte az ütemet. Egy túlfűtött gazdaságot ugyanis muszáj lefékezni, ne hirtelen torpanjon meg - fogalmazott Petschnig.

Hektikusan alakulnak a bizalmi indexek

A nemzetközi konjunktúraindikátorok alapján sem volt meglepő a hazai ipari termelés januári visszaesése - tette hozzá Némethné Pál Katalin, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetője. A szeptember-októberi számoknál már látszódott, hogy az európai recesszió hatása a magyar cégekre is hatással volt, a lassulás azóta megfigyelhető.

Számos, üzleti bizalmat mérő index ugyan javuló tendenciáról számolt be az elmúlt hónapokban, azaz egyre többen várnak pozitív változást a második félévtől, azonban addig még számos esemény történhet, amely mérsékelheti az optimizmust. A hétfőn bejelentett kínai hivatalos növekedési kilátások mérséklése például egyértelműen rossz hír Európának, ezen belül Németországnak, mivel a távol-keleti ország termelésénél fontos technológiai beszállítók a német cégek.

Márpedig ez közvetve Magyarország teljesítményére is kihat. Elképzelhető, hogy az eurózóna üzleti környezetét jellemző korábbi lelkesedés kifullad, biztosabb információt jelent ezért az új ipari megrendelések állományának alakulása. Mindez a harmadik negyedév várt jobb eredményeit bizonytalanítja el.

Hiába pörögne fel Európa, Magyarországon kapacitáshiány uralkodik

A hazai export szempontjából komolyak az aggodalmak - mondta Némethné. Főleg, hogy egy esetleges kedvező fordulatot sem tudna kihasználni a magyar gazdaság. A beruházási adatok még a három autógyártó-vállalat projektjeivel együtt sem biztatóak, anélkül pedig egyértelműen látszódik, hogy nagy a lemaradás az eszközpark fejlesztésében. A GKI konjunktúrafelmérése egyértelműen rámutat, hogy jelentős kapacitáshiányok jellemzik a magyar gazdaságot.

Ezt csak súlyosbítja a munkaerő-piaci helyzet. A magas munkanélküliségi ráta ellenére a vállalatok arra panaszkodnak, hogy nincs megfelelő, rugalmasan bevethető, korszerű tudású munkavállaló, így nem tudnak gyorsan igazodni a kereslet változásához. Igaz, a vállalatok is többet tehetnének a munkaerő képzéséért, a probléma ettől még fennáll. A szakképzési rendszer alapvető átalakításra szorul. Az, hogy ennek egy része a kamarához átkerült, jó iránynak tűnik, bár az eredményeket még meg kell várni e kapcsán, azonban ez önmagában nem tekinthető elégséges lépésnek.

Az innovációban is alulteljesít a hazai piac. 2008-ban csak a vállalatok 20 százaléka jelezte, hogy történt náluk innováció, és nem valószínű, hogy ebben érdemi változás történt. Ez régi termékeket, régi termelési módot jelent ugyanazokon a piacokon, miközben még megtakarításra és spórolásra kényszerülnek a vállalatok.

A hazai mentalitás miatt bukhatunk

Mindez egy súlyos európai - és nem Magyarország-specifikus - tendenciával párosul. A keleti exportra termelő nagy cégek egyre közelebb költöznek a felvásárlópiacukhoz. Ezt jól jellemzi a Nokia leépítése is, aki nem csak magyarországi gyárát építette le, hanem finnt és a románt is.

Teljes átrendeződés történik az európai piacon, az iparnak új szerepet kell majd találni, erősebben kell teljesítenie a technológiai versenyben. Márpedig a magyar átalakulások nem ebbe az irányba mutatnak. Itthon tovább mélyül a szakadék a hagyományos és a globális cégek között. A kkv-k és a nagyvállalatok közti szembeállítás itt félrevezető lehetne. Nem méretbeli különbségekről van ugyanis szó, hanem eltérő mentalitásokról - mondta a GKI kutatója.