A válság nyomán alapvetően átalakult a fogyasztói környezet: az emberek 17 százalékának bár lenne pénze, de egyszerűen nincs kedve vásárolni - derült ki a 11. alkalommal Európa 12 országában felvett Cetelem Körkép adataiból.

A magyar fogyasztók - a spanyolok és a portugálok mellett - messze a legpesszimistábbak: a tavalyi évhez képest a 2012-es 2,7 pont helyett már csak 2,6-os osztályzatot adtak a tízes skálán az ország helyzetének megítélésében. Az európai átlag 3,8-ról 3,6-ra romlott ugyanakkor. Ami még nagyobb probléma, hogy a megkérdezettek saját helyzetüket 3,6-osra értékelték, miközben a már említett portugál polgárok saját lehetőségeiknek 3,9-es osztályzatot adtak, az európai átlagfogyasztó 4,7-es átlagához pedig még komolyabb az eltérés. A magyarok 65 százaléka már ma is vásárol a felmérés szerint használt terméket, ám azok aránya, akik ilyen beszerzést terveznek a felmérésben szereplő 12 országból a legmagasabb, 83 százalékos értéket ért el.

A fogyasztást akadályozó objektív okok mellett ugyanakkor örömteli, hogy nő a megtakarítást tervezők aránya, bár az uniós átlag 40 százalékához képest hazánkban csak a megkérdezettek 30 százaléka jelezte, hogy megtakarításban gondolkodik.

A költés tekintetében a fogyasztók elsősorban a sport- és szabadidő felszerelésekre, tevékenységekre, lakberendezésre és az utazásra fordított költségeiket fogják vissza, eközben pedig az élelmiszerre, egészségügyre és közlekedésre fordított költést csak visszafogottan tervezik csökkenteni. Meglepő ugyanakkor - derült ki a 2012. decemberében felvett adatokból -, hogy a telekommunikációs és internet költésekből sem szeretnek visszalépni.

Érdekes, hogy a válság a minőség iránti igényt is előtérbne hozta Magyarországon. Románia mellett a magyar fogyasztók válaszoltak a legtöbben igennel arra, hogy a jövőben kevesebb, de jobb minőségű termékek beszerzésére koncentrálnak majd. A magyar háztartások 94 százaléka csak a legszükségesebb tételek megvásárlását tervezi.

A vásárlásoknál (és az információbeszerzésnél) egyre inkább előtérbe kerülnek az online felületek és a közösségi oldalak. A hazai webáruházak forgalma a kiskereskedelem stagnálása/visszaesés ellenére 14 százalékkal nőtt. Persze, a teljes kiskereskedelmi forgalomnak még mindig 3 százaléka kapcsolódik csak ehhez a területhez. Ugyanakkor, hogy a neten az üyfelek kevésbé utasítják el a hitel igénybevételét - az online áruhitel volumene hétszeresére nőtt. Aligha véletlen, hogy a Cetelem erre a területre specializált termékkel lépett elő, s ma már a banknál az áruhitelek 4,2 százaléka köthető az online csatornához.