A gyárigazgató és egyik női beosztottja között egy ideje már feszült volt a viszony, a nő fel is akart mondani, de a közvetlen főnöke erről lebeszélte. Ezt követően az igazgató - a nő távollétében - nemileg kielégítetlennek nevezte őt (az ítélet a népi nyelvben használatos formájában tartalmazza a kifejezést). A nő erről az egyik jelenlévőtől szerzett tudomást és mivel úgy ítélte meg, hogy az igazgató megsértette a becsületét, valamint az emberi méltóságát, pert indított ellene. Az igazgató további jogsértéstől való eltiltását kérte, kiegészítve azt 400 ezer forint sérelemdíjjal.

Az első fokú bíróság előtt mindössze az elhangzottat neki közvetítő személyt tudta  tanúként kiállítani a sértett és ezt a bíróság kevésnek találta, így elutasította a keresetet. A nő ebbe nem nyugodott bele, fellebbezett, és annyi szerencsével járt, hogy a másodfokú bíróságnak elég volt a jogsértés megállapításához az egy szem tanú. Az igazgatót a bíróság eltiltotta a további jogsértéstől, írásban kellett bocsánatot kérnie a sértettől, viszont a sérelemdíjat nem ítélte meg.

Kapcsolódó

Ez az ítélet viszont az igazgatónak nem tetszett, felülvizsgálatot kért a Kúriától, ahol viszont ő nyert. A legfőbb bírói fórum úgy vélte, az első fokú bíróság ítélt helyesen. A sértett legalább a rá sértő kifejezés elhangzásakor jelen lévő személyek közül is megjelölhetett volna néhányat, akik igazolták volna a kifejezés elhangzását.