A monetáris tanács március 28-i kamatdöntő ülésén fenntartotta a jegybanki alapkamat tavaly szeptember óta hatályos 13,0 százalékos szintjét és a kamatfolyosó két szélén – az egynapos jegybanki betét 12,5 százalékos és az egynapos fedezett hitel 25 százalékos szintjén – sem változtattak.

A közlemény szerint a döntéshozók egybehangzóan amellett érveltek, hogy

az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása és az egynapos betéti eszköz esetében a 18 százalékos kamat alkalmazása a továbbiakban is szükséges.

A jegybankárok egyetértettek abban, hogy a hazai infláció januárban tetőzött és a következő hónapokban előbb lassan, majd egyre gyorsuló ütemben mérséklődik.

Több tanácstag is kiemelte, hogy a szigorú monetáris kondíciók egyre több piac és termékkör esetében gyorsítják a dezinflációs folyamatot.

A hazai reálgazdasági folyamatokkal összefüggésben egyes tanácstagok hangsúlyozták, hogy az infláció csökkenésének dinamikája és a beruházások újbóli élénkülése alapvetően meghatározza a növekedés visszatérésének időpontját. A monetáris tanács néhány tagja rámutatott, hogy a 2023-as kibocsátást a belső keresleti tételek lassítják, miközben a nettó export növekedési hozzájárulása várhatóan pozitív lesz.

A külső egyensúlyi folyamatokkal összefüggésben megállapították, hogy 2022 végén trendszerű javulás indult el és a folyó fizetési mérleg hiánya 2023-ban megfeleződhet, 2025-től pedig az ország finanszírozási képessége ismét pozitívvá válhat.

A jegyzőkönyvben jelezték, hogy az energiaimporthoz kapcsolódó euró eladási eszköz hatékonyan járult hozzá a devizapiaci stabilitás megteremtéséhez. A március végi kamatdöntő ülésen a tanácstagok március 31-i hatállyal kivezették az energiaimportőrök számára nyújtott devizalikviditási eszközt, de jelezték, hogy indokolt esetben a jegybank kész ismét alkalmazni.

Közölték: a MNB tavaly ősszel bevezetett, a bankközi forintlikviditás tartós lekötését célzó eszközei – az átalakított kötelező tartalékrendszer, az egyhetes futamidejű diszkontkötvény és a hosszú futamidejű betéti tender – hatására a hozamkörnyezet általános és jelentős mértékű emelkedése ment végbe.

Az intézkedések tartósan erősítették a monetáris transzmissziót, így a kedvező tapasztalatok alapján a jegybank ezen eszközeit a következő időszakban is alkalmazza az árstabilitási cél elérése érdekében – írták.

Hangsúlyozták:

a jegybank kiemelt figyelemmel követi a nemzetközi pénzpiacokon megnövekedett bizonytalanság kockázati környezetre gyakorolt hatásait.

Az MNB az október közepén bevezetett egynapos eszközök kondícióinak alakítása során továbbra is a kockázati megítélésben bekövetkező tartós változásokat veszi figyelembe.