A 2011-es népszámláláshoz képest a 2010 utáni évtizedben jelentősen bővült hazánkban a foglalkoztatottság, amit a gazdaság fellendülése mellett a nyugdíjkorhatár emelése is elősegített. A legutóbbi népszámláláskor,

2022 októberében már 4,7 millió foglalkoztatott volt az országban,

Kapcsolódó

túlnyomó többségük (96 százalékuk) aktív korú, ám közel 200 ezer munkavállaló a 65 éves és annál idősebb korosztályba tartozott. Ezzel párhuzamosan 2011 és 2022 között a munkanélküliek száma a felére csökkent, számuk a 2022-es népszámlálás idején 237 ezer fő volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népszámlálási atlaszából.

Átrendezte a technológia a munkaerőpiacot

A hivatal munkaerőpiaci adatsorából kitűnik, hogy a foglalkoztatottak több mint kétharmada a szolgáltatási ágazatokban dolgozott, a szektor létszámbővülésének üteme viszont lassult, az elmúlt évtizedben csupán 1 százalékponttal nőtt a súlya foglalkoztatásban. Mindeközben az iparban dolgozók aránya stagnált, a mezőgazdaságban dolgozóké kismértékben visszaesett.

Igencsak feltűnő, hogy

a modern technológiák térnyerése következtében a munkaerőpiaci kereslet is átrendeződött: előtérbe kerültek a magas képzettséget igénylő, illetve az alacsony munkaerő-költségű, egyszerűbb tevékenységek, míg az automatizálható feladatokat végzők iránt egyre kevesebb igény mutatkozik.

Ezáltal 2011 és 2022 között nőtt a magas szintű szakértelmet igénylő munkakörökben dolgozók, valamint az egyszerű fizikai foglakozásúak aránya, ezzel szemben a rutinszerű ipari, kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásúaké mérséklődött.

A munkavállalók mobilitási hajlandósága is növekvő tendenciát mutat: 2022-ben már közel 2 millió fő dolgozott olyan településen, amely nem egyezett meg a lakóhelyével, míg egy évtizeddel korábban mindössze 1,3 millióan ingáztak.

Szinte minden régióban nőtt a foglalkoztatottság

Vizsgáljuk meg részleteiben a népszámlálási atlasz adatait: a KSH közlése szerint az aktív korú (15–64 éves) népességen belül a foglalkoztatottak száma 2022-ben meghaladta a 4,5 millió főt, vagyis a korcsoport foglalkoztatási rátája megközelítette a 73 százalékot. A foglalkoztatottság minden harmadik településen meghaladta az országos átlagot, a főváros és agglomerációja mellett a megyei jogú városokban és vonzáskörzetükben, illetve Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl településeinek többségében volt a legmagasabb. Ezzel szemben

az ország északkeleti és délnyugati, főként aprófalvas területeit jellemezték a legkedvezőtlenebb munkaerőpiaci viszonyok.

Az aktív korú foglalkoztatottak száma az elmúlt évtizedben 17 százalékkal nőtt. Ez a bővülés azonban az országos átlagnál kisebb mértékű volt azokon a településeken, ahol már korábban is feszes volt a munkaerőpiac, miközben nagyobb mértékű emelkedés következett be a több munkaerőtartalékkal rendelkező, főképp északkeleti és délnyugati térségekben. 2011 és 2022 között a települések döntő többségében (99 százalékában) növekedett a foglalkoztatottak aránya.

Rengeteg a munkanélküli Észak-Magyarországon

A statisztikai hivatal azt írja, hogy 2022 októberében az aktív korú népesség 3,7 százaléka, 233 ezer fő volt munkanélküli. Magas volt a munkanélküliek aránya Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön, illetve a Dél-Dunántúl főként határ menti településein, továbbá néhány, belső perifériának tekinthető térségben (például a Tisza-tó környékén). A települések 45 százalékában az országos átlagnál alacsonyabb volt a munkanélküliség,

55 településen pedig nem volt munkanélküli a népszámlálás időpontjában.

A kedvező helyzetben lévő települések a Közép-Dunántúlon és a Nyugat-Dunántúlon alkottak összefüggő térségeket.

Kép: Economx

A munkanélküliek száma 2011 és 2022 között több mint 334 ezer fővel, 59 százalékkal csökkent. A munkanélküliség visszaszorulása területileg nem volt egyenletes, ugyanis több mint 200 településen stagnált vagy nőtt a munkanélküliek aránya.

Brutálisan nő az egyszerű fizikai munkát végzők száma

2011-ben az egyszerű fizikai foglalkozásokban dolgozók száma 384 ezer fő volt, ami az összes foglalkoztatott 10 százalékát jelentette, 2022-re azonban ez a szám 520 ezer főre emelkedett – derül ki a KSH jelentéséből.

Ez a növekedés részben az alacsonyabb képzettséget igénylő munkahelyek számának bővülésével magyarázható, például az építőipari beruházások, a logisztika és a szolgáltató szektor terjedésével,

amelyek sokszor nagyobb munkaerőigényt támasztanak az egyszerű fizikai foglalkozásúak iránt.

A szakképzettséget igénylő, rutinszerű fizikai foglalkozások közé ipari, kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások tartoznak. Ezen foglalkozásokban dolgozók száma 2011-ben 1,8 millió fő volt, ami az összes foglalkoztatott 45 százalékát tette ki. 2022-ben az ebben a kategóriában dolgozók száma 1,9 millió főre emelkedett, s bár arányuk a foglalkoztatottakon belül 40 százalékra csökkent, továbbra is ez a csoport maradt a legnépesebb.

Kép: Economx

A rutinszerű szellemi foglalkozások közé tartozik a technikusi, az asszisztensi, az irodai és az ügyviteli feladatok ellátása. Az ilyen munkát végzők száma 2011-ben országosan 951 ezer fő volt, az összes foglalkoztatott 24 százalékát tette ki. Kiemelkedően magas volt az arányuk a fővárosban és vonzáskörzetében. 2022-re már 1,2 millióan dolgoztak ebben a szektorban, arányuk viszont az elmúlt évtizedben alig változott.

A magasan képzett szakértők, vezetők száma 2011-ben 835 ezer fő volt, ami az összes foglalkoztatott 21 százalékát jelenti. Arányuk magas volt a fővárosban és vonzáskörzetében, a vidéki egyetemi központokban, valamint a Balaton partján fekvő településeken. Ezen dolgozók száma 2022-re 1,2 millió főre, a foglalkoztatottakon belüli arányuk pedig 25 százalékra nőtt.

Veszített vonzerejéből a mezőgazdasági szektor

A foglalkozási főcsoportok szerint 2011-ben a legtöbb munkavállaló az egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő (678 ezer fő), a kereskedelmi és szolgáltatási (633 ezer fő), illetve a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozásokban (626 ezer fő) dolgozott. 2022-ben a friss mérések szerint a legtöbb munkavállaló a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő (884 ezer fő), az egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő (841 ezer fő), illetve a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozásokban (662 ezer fő) dolgozott. 

2022-ben a foglalkoztatottak 3,7 százaléka, mintegy 175 ezer ember dolgozott a mezőgazdaságban, ami a szektor súlyának további kismértékű csökkenését mutatja az elmúlt évtizedben. 

Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma 2022-ben 1,3 millió fő volt, az összes foglalkoztatott 28 százaléka. Az elmúlt évtizedben a szektor súlya a foglalkoztatottságban alig változott.

Kép: Economx

A 3,2 millió fős szolgáltatási szektor 2022-ben a foglalkoztatottak legnagyobb csoportját alkotta, az összes foglalkoztatott 68 százalékát foglalta magában. A szektor létszámbővülésének üteme lelassult, az elmúlt évtizedben mindössze 1 százalékponttal nőtt a súlya a foglalkoztatottságban.

A nemzetgazdasági ágak közül a legtöbben a feldolgozóiparban (887 ezer fő), a kereskedelemben (618 ezer fő) és a közigazgatásban (425 ezer fő) dolgoztak 2022-ben.

Sopron és Érd lassan kiürül

2022-ben 298 olyan település volt az országban (a települések 9,4 százaléka), ahol a helyben dolgozó foglalkoztatottak száma meghaladta a helyben lakó foglalkoztatottakét, vagyis a más településekről ingázók jelentős mértékben járultak hozzá a helyi munkaerő-szükséglet kielégítéséhez – közölte a KSH. A Magyarország területén dolgozó csaknem 4,6 millió foglalkoztatott közül több mint 3 millió ezen a 298 településen dolgozott. A megyei jogú városok közül kettő nem tartozik a fenti körbe:

Érd és Sopron is munkaerőt kibocsátó település, előbbi ingázói a főváros, utóbbié a szomszédos Ausztria munkaerőpiacát gazdagítják.

A Magyarországon élő, de külföldön dolgozó foglalkoztatottak száma 2022-ben meghaladta a 122 ezer főt, ami a hazai foglalkoztatottak 2,9 százalékát jelentette. Legnagyobb csoportjuk Ausztriába ingázott, a határ menti településeken a foglalkoztatottakon belüli arányuk akár a 80 százalékot is elérte. A szlovákiai Kassa Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északi településeinek, a romániai Nagyvárad pedig Hajdú-Bihar vármegye délkeleti településeinek munkavállalóit vonzotta.

Kiderült, hol él a legtöbb iskolázatlan magyar

Friss adatok szerint nőtt a diplomások aránya, két évtized alatt megduplázódott, érettségije minden harmadik magyarnak van, nyolc évfolyamnál kevesebbet pedig a lakosság 2-4 százaléka végzett el. Bővebben→