Gyurcsány Ferenc egy Darwin-idézettel kezdte beszédét az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén: nem a leggyorsabb és nem a legnagyobb él túl, hanem az, aki leggyorsabban alkalmazkodik. (Ezt egyébként Bajnai Gordon gazdasági miniszter pár héttel ezelőtt, a GKI Gazdaságkutató évkönyvének bemutatásán már elsütötte egyszer.)

Gyurcsány arra kérte a résztvevőket, egyezzenek meg abban: mindent megtesznek annak érdekében, hogy Magyarország még az idén megfeleljen minden követelménynek, amellyel beléphet az euró előszobájába, az ERM-2 árfolyamrendszerbe. Hozzátette: legkésőbb szeptember végén így meg lehet állapodni az euró bevezetésének menetrendjéről.


Van, ahol überelnék a Reformszövetséget

Öt önálló javaslat van most porondon. Az egyik a kormányé, a másik, a Reformszövetségé, a munkaadói oldalé, ami lényegét tekintve megegyezik az előbbivel, a harmadik Bokros Lajos elképzelése, a negyedik - az MSZOSZ javaslata - néhol alapvetően eltér a korábbiaktól, míg az ötödik a Fideszé. Utóbbinak nem ismertek a részletei, ezért nem könnyű róla tárgyalni – mondta a miniszterelnök.

Az ország jövőképét egy változtatásra képes reformországgá kell alakítani. Az lehet a vízió, hogy gyorsabban tud váltani, mint más országok, ezért hiteles. A korábban bejelentett intézkedésekhez képest határozottabb és jelentősebb változás szükséges, és nem enyhébb, és ezt fogom javasolni a kormánynak is – mondta.

Voltak olyan intézkedések, amelyek révén 800 milliárd forinttal csökkentek az állami kiadások az elmúlt években. A válságkezelő intézkedéseket illetően Gyurcsány megemlítette, hogy a betéteseknek nem kell aggódniuk a befektetésük miatt. Kiemelte, hogy több száz kisvállalkozás tér át a négy plusz egy napos munkahétre.

A reformokban több átalakítás kell, több a Reformszövetség javaslatainál is. Több kiadáscsökkentés kell, akkor is, ha a Reformszövetség államigazgatást karcsúsító elképzelései néhol túlzóak - fogalmazott. A munkavállalók javaslataiból egyet mindenképp komolyan kell venni, ez az egyes adómentes juttatások kezelése - mondta Gyurcsány. Hozzátette: "azt javaslom, tegyünk egymás felé lépéseket. A munkavállalói oldal fogajda el, hogy ilyen széles körű kedvezményt nem lehet fenntartani, a kormány pedig fogadja el, hogy mindent nem lehet megszüntetni." Ide tartozhat az üdülési csekk, legalábbis megemlítette Gyurcsány mint védhető kedvezmnyt.

Ellenáll a munkavállalói oldal

Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint az eddig asztalra került javaslatok a döntő terheket munkavállakókra teszik, ami nem elfogadható. Elvileg nem is rossz az átrendezés iránya, vagyis a jövedelem típusú adók csökkentése a forgalmi típusúak növelésével, de ezeket a jelen verzióban nem lehet elfogadni - hangsúlyozta. A kiadáscsökkentő elképzelések között nem volt átfogó, rendszerszerű, ezért a továbbiakban változtatni kell azon, hogy a jövedelemadó-változás csak a magasabb jövedelműeknek kedvez. Semmilyen indoka nincs annak, hogy eltöröljék a magánszemélyek különadóját, ez az igazságos közteherviselés része. Az sem megoldás, hogy az egykulcsos adó irányába menjünk, mert ez sehol sem vált be a világon - mondta Pataky.

A magyar bérköltség versenyképes, a versenyképesség javítása nem a bérköltség csökkentésen múlik - fogalmazott. A fogyasztási adókat lehet emelni, de az áfa növelése csak differenciáltan lehetséges. A munkavállalói oldal nem tudja elfogadni, hogy szűkíteni kell a kedvezményeket - mondta Pataky, aki elismerte ugyanakkor, hogy azokat meg lehet szüntetni, amelyeket a kivételezettek kapnak. Az átlagbért keresőknél ilyen ne legyen – hangsúlyozta.

Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint ketté kell bontani az intézkedéseket: egy gyors válságkezelési intézkedésre és egy átfogó átalakításra. Öt hónapja már gyors válságkezelő intézkedéseket kellett volna végrehajtani, de ha a rövid és hosszabb távú elképzelések összemosódnak, akkor további késlekedés várható. A járulékterhek csökkentésén el kell gondolkodni, hiszen nem azért vannak most elbocsátások, mert magas a járulék, hanem mert nincs munka. Differenciálni kellene a válság idején a járulékcsökkentést, vagyis azt ne kapja meg mindenki - véli Gaskó, aki arra utalt, hogy csak a kkv-szektor részesüljön ebben a könnyítésbe.

Egyedi döntések helyett konkrét, általános intézkedéseket kellene tenni a munkahelyek megtartására - fogalmazott Gaskó -, aki szerint a munkavállalókat terhelő intézkedések ellen akár demonstrálni is fognak.

Ha tovább várunk, az mindenkinek fájni fog

Rolek Ferenc, a VOSZ alelnöke felszólalásában emlékeztetett, hogy a munkaadók átadták javaslataikat a kormánynak, felvállalta a Reformszövetség csomagját. (Korábban Borsik János kijelentette, azért is figyelmen kívül kell hagyni a Reformszövetség javaslatait, mert az csak egy gazdasági lobbi, és semmilyen szociális érzékenység sincs az elképzeléseik mögött.)
A program nem tökéletes, vagyis vitaanyagnak szánják - fogalmazott Rolek, aki szerint sokkal komolyabb érdeksérelmek lesznek a most beszédtémának számító egy-két százalékos bércsökkentésnél.

Nem lehet elválasztani a rövid és hosszú távú intézkedéseket – tette hozzá. Nem megkerülhető az állami kiadások drasztikus lefaragása, ez kell a finanszírozáshoz és az adócsökkentéshez is. A járulékcsökkentés most nem azt a célt szolgálja, hogy legyen miből beruházni, hanem azt, hogy legalább a most meglévő piacot meg lehessen tartani. A nagyon komolyan kell venni a közszférában a nominális szintű bér- és egyéb kiadáscsökkentést, továbbá a nyugdíjrendszer átalakítását, a rászorultsági elv következetes betartását. Fontos lenne az önkormányzati rendszer működtetésének felülvizsgálata is - tette hozzá. "Nem vagyunk naivak, de legalább amit meg lehet tenni a feles törvényekkel, azt meg kellene lépni, ebben támogatja a munkaadói oldal a kormány eddig hallott elképzeléseit" - fogalmazott a VOSZ alelnöke. Hozzátette: "Nincs időnk, uraim. Legutóbb azzal kezdtem, hogy ébresztő. Most már ébren vagyunk, lassan el kellene jutni az eredményhez is. És ha nincs megegyezés, akkor sem várhatunk tovább. És fájni fog mindenkinek".