Nem Törökország példáját követi Magyarország azzal, hogy pénzügyi támogatásról szóló tárgyalásokat kezdeményezett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára vasárnap, a Reuters hírügynökségnek adott interjúban. (Törökországnak elhúzódó IMF-es tárgyalásokkal sikerült megtartania a piac bizalmát - erre utalt Cséfalvay.)

Cséfalvay reményét fejezte ki, hogy a Magyarország befektetésre ajánlott adóskockázati besorolását még megtartó két hitelminősítő megvárja az IMF-fel folytatott tárgyalások eredményét, illetve, hogy a pénzügyi mentőháló a jelenlegi viharos időkben hogyan segíti Magyarországot, mielőtt lépésre szánná el magát.

Az államtitkár a magyar államkötvények pénteki hozamemelkedését átmenetinek tartotta és bízott benne, hogy hamarosan csökkenhetnek a hozamok. "Úgy gondolom, hogy ez egy hirtelen reakció volt, és feltétlenül meg kell várni, a piac miként reagál. Amint azt más országoknál láttuk, alacsonyabb szinten stabilizálódik majd".

Cséfalvay elmondta: a kormány továbbra is növekedés-központú politikát folytat majd, annak ellenére, hogy a jövő évi költségvetést immár 0,5-1,0 százalékos bővülési ütemmel tervezi szemben a korábban várt 1,5 százalékos ütemmel. (Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken azt mondta, hogy a hazai növekedési ütem is a Németország esetében várt, 0,5-1 százalék körül alakulhat, de konkrét prognózist nem fogalmazott meg. A szerk.) Ha a kormány veszélyben érzi a költségvetési célokat, akkor - hasonlóan a jövedéki adó szeptemberi emeléséhez - nem lesz rest újabb bevételnövelő lépéseket tenni - tette hozzá.

Cséfalvay Zoltán egy esetleges kamatemeléssel kapcsolatosan elmondta: "A jegybank független intézmény Magyarországon. Amennyiben kamatot emel a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az a szervezet önálló döntése. És azt elfogadjuk". Az MNB monetáris tanácsa kedden tart kamatdöntő ülést, a Napi Gazdaság elemzői prognózisa szerint 50 bázispontos emelés várható.

A Reuters tudósítása szerint a piacok által vitatott, úgy nevezett "nem ortodox" gazdaságpolitikai lépésekről kijelentette: Budapest nem fél tárgyalni ezekről az intézkedésekről. "Bizonyosan vitatkozhatunk majd (...) ezekről a válságadókról, a bankadóról, vagy a devizahitelesek végtörlesztéséről, hogy ezek helyes lépések vagy sem. De Európa egésze új kihívások elé néz és ezeknek a megoldásához meg kell osztani a kockázatokat és a terheket" - fogalmazott az államtitkár.

Megjegyezte: az ilyen intézkedések átmeneti jellegűek, és a kormány éppen olyan reformokat hajt vére, amelyek lehetővé teszik ezeknek az adónemeknek a kivezetését 2013-tól. Úgy szólt: "a piac nagyobb bizonytalanságot lát azzal kapcsolatosan, hogy mi lesz, ha eltörlik ezeket az intézkedéseket. Több mint egy évünk van addig. Számos fontos reform közepénél tartunk, és ezeket végre kell hajtani".