Az államháztartás óriási mérete a leginkább növekedésellenes tényező a magyar gazdaságban: a bújtatott tételekkel együtt bőven meghaladja a GDP 50 százalékát - mindez jól tükrözi a magyar állam piacellenes és paternalisa jellegét. A visegrádi és balit államok mindegyikében jóval alacsonyabb az állami újraelosztás - állapította meg Bokros Lajos közgazdász, a Modern Magyarország Mozgalom elnöke a Republikon Intézet keddi eseményén.

Második pontként a világ legmagasabb mértékű áfáját emelte ki. Ez annak a szélsőségesen túlhajtott meggyőződésnek a változata, hogy a közvetett adók jók, a közvetlenek nem jók - fogalmazott a közgazdász. Adónemekból újra több mint 50 van ezek ráadásul szektorális jellegűek, ami a 25 évvel ezelőtti adóreformokhoz képest is visszalépést jelent. Ennek szükségszerű következménye a piac torzítása. Ennek az az ideológiai alapja Bokros szerint, hogy az adó nem egyszerűen gazdaságpolitikai eszköz, hanem kulturális büntető és jutalmazó eszköz is. A szja-val kapcsolatban - "amelyet annak idején söralátét méretűre akartak csökkenteni, de ehelyett svájci sajt lett" - Bokros elmondta: miközben egyre bonyolultabb, összekeveri az adórendszert és a szociálpolitikát, így egyik sem hatékony. Az ideológiai alap pedig a felső középosztály támogatása.

Az ország a GDP csaknem 9 százalékát költi az államapparátus működésére - ez másfélszer nagyobb V4-ekénél. Mintegy 6,2 százalék vagy ennél magasabb a gazdaság szerepvállalás, ami szintén piactorzító hatású: "az állam büntet és jutalmaz, elvon és támogatásokat ad attól függően, hogy milyen vállalatokról van szó", miközben az egészségügyre és az oktatásra fordított összegek egyre csökkennek - sorolta a volt pénzügyér.

Eközben az államadósság egyáltalán nem csökken. Márpedig egy stagnáló országban a 2,7 százalékos államháztartáis hiány is sok - szögezte le a közgazdász. Az is problémának tartja, hogy a büdzsénél egyáltalán nem összehasonlítható egyik év a másikkal, ennek a következménye a nyilvános ellenőrzés lehetetlensége. Ez viszont törvényellenes is, mert az államháztartási törvényben benne van, hogy olyan költségvetési és államháztartási mérlegeket kell összeraknia a mindenkori kormányzatnak, amelyen az állampolgár, de legalább a mindenkori képviselők ki tudnak igazodni - véli Bokros.

Óriási az újraosztás

Az ország sérülékenységében óriási szerepet játszik a 80 százalék körüli államadósság, ami azt mutatja, hogy a kormányoknak nem sikerült a pénzt széthordó csoportoknak ellenállni. A régiós összehasonlításban sincs ilyen magas állami kiadási arány sehol - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója.

Az állami szervek évről évre többet költenek magukra. Kedvező folyamatként emelte ki viszont a pénzügyi egyensúly kérdését. Az állampapír-piaci hozamok csökkenése különösen hasznos a költségvetésnek, mivel  az elmúlt 4-5 évben kamatkiadásokra a GDP több mint 4 százaléka ment - Magyarországon kívül csak Görögország volt ilyen állam.

Nem a költségvetéssel van a baj

Nem a költségvetéssel van baj, hanem a társadalompolitikával és a gazdaságpolitikával - fogalmazott sommásan Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Ennek biztos jele, hogy a régó többsége felzárkózik a uniós átlaghoz, ezzel szemben Magyarország nem.

Az országban 10 éve társadalmi méretű jövedelemvesztés, elszegényedés és fogyasztáscsökkenés zajlik, ami erőteljesen befolyásolja a költségvetés összeállítását. Eközben a 2000-es évek eleje óta önámítás, önbecsapás és politikai háborúskodás folyik, ami először fiskális túlköltekezéshez, utána reformképtelenséghez, majd kozmetikázásokhoz és álmegoldásokhoz, végül hazudozásokhoz vezetett. A társadalmi, anyagi és szellemi kapaszkodók is eltűnőben vannak az országból. A külső és belső sokkoknak pedig még nincs vége - mondta Vértes.

Az Orbán-kormány egyetlen gazdaságpolitikai cél az uniós túlzottdeficit-eljárást (edp) elkerülni. Ez vélhetően sikeres is lesz. A magyar állam tisztességtelenül viselkedik: nemcsak az adózásban és az élet egyéb területein, hanem a költségvetésben is. Erre példaként a közgazdász a kiskereskedelmre mért három csapást (élelmiszerfelügyeleti díj, a vasárnapi zárva tartás, és a veszteséges tevékenység esetén a tevékenység beszüntetése) említette.

Hitelezők mindenekfelett

Bár a magyar gazdaság messze elmarad attól, amire számítottunk, az viszont kérdés, hogy ez mennyire a költségvetési politika következménye - mondta Duronelly Péter, az Aegon Befektetési Alapkezelő Zrt. senior portfóliómenedzsere. A költségetési megszorításból ugyanis nem követlezik automatikusan a növekedési áldozat - ez fordívza is zagz: ha szeretnénk gazdasági növekedést, akkor azt valószínűleg nem a költségvetés "elengedésével" kellene megoldani.

Magyarországra jelenleg viszonylag pozitívan tekintenek a tőkepiaci befektetők - mondta a közgazdász. Egy kormánynak három partnere van: a hitelezője, a szavazója és a befektetője. Úgy látja, az elmúlt 5 évben a preferenciasorrend élén egyértelműen a hitelező - legyen az külföldi vagy belföldi - állt, - úgy tűnik, hogy a magyar gazdaságpolitika mindent megtett azért, hogy a hitelezői boldogok legyenek. Eggyel kevésbé volt fontos az adófizető/választó, és még kevésbé a vállalkozó - jegyezte meg Duronelly.