A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Számos bírálat éri a bankokat azzal kapcsolatban, hogy magukra hagyták, csak és kizárólag az adósokra hárították a devizahitelek árfolyamváltozásából származó költségeket. A pénzintézetek többségénél ez természetesen igaz, ám a devizahitelek felfutásának idején néhány bank igenis megpróbálkozott azzal, hogy legalább részleges védelmet kínáljon a felelősségteljesen gondolkodó ügyfeleknek. Az adatokból jól látszik, hogy ebben az ügyfelek nem voltak partnerek − a szolgáltatáshoz mérten csekély összegű többletdíjat már nem akarták megfizetni a szolgáltatásért, holott még azzal együtt is lényegesen jobb kondíciókkal kaphattak kölcsönt, mint amennyit az adott időszakban a forinthiteles ajánlatok jelentettek.

Elsőként a később a CIB Bankba olvadt Inter-Európa Bank jelent meg azzal a konstrukcióval, ahol az ügyfelek először ingyen, majd a későbbiekben a standard 2,40 százalékos éves kezelési költségnél 9 bázisponttal magasabb, 2,49 százalékos kamatszinten kaphattak garanciát arra, hogy a szerződés megkötését követő két éven belül a bank állja az esedékes hitelrészt 260−270 forintos euró és 175−185 forint közötti svájcifrank-árfolyam között − azaz az árfolyam-emelkedésből 10 forintot nyel le a bank (akkoriban ilyen szintek és ekkora volatilitás meglehetősen ritka volt). Az "ingyenes" megoldást hárommilliárd forintnyi kihelyezéshez adta el a bank a korábbi hírek szerint.

Volt árfolyamgarantált terméke az OTP Banknak is. A pénzintézet 2006 februárjától 2008. november 10-éig nyújtott árfolyamgarancia-szolgáltatást az ügyfelek számára. Itt a bank a védelemért a devizaalapú lakáshiteleknél évi 0,4 (szabad felhasználásúaknál 0,8) százalékos "hitelkeret-beállítási jutalék" emeléssel élt, így az ügyfeleknek a lakáshitel esetében évi 2,3, szabad felhasználású kölcsönnél évi 2,6 százalékos költséggel le lehetett tudniuk az árfolyam-emelkedés jelentős részét. Az OTP ugyanis egy bizonyos szint felett a teljes oda eső törlesztési terhet magára vállalta − igaz ugyanakkor, hogy a beszállási szintet folyamatosan emelte. A konstrukció meghirdetésekor 166 forintos svájcifrank-beszállási szint előbb 173-ra, majd 178 forintra emelkedett. Kérdésünkre a banknál elmondták, hogy aktív értékesítésük ellenére a deviza-ingatlanhitelek esetében csak az érintett ügyfelek 16,1 százaléka igényelte ezt a védelmet.