Van Rompuy új javaslata, ami az állam- és kormányfőkkel reggel 9 és este 10 óra között tartott kétoldalú megbeszélések után, azokra reagálva született, nem változtat az előző tárgyalási keretben a kiadásokra javasolt 972 milliárd euró főösszegen, ami a GNI 1,01 százaléka. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és a francia államfő is hangsúlyozta, hogy amennyiben a tagállamok tovább faragnának a hétéves büdzséből, az EP-ben valószínűleg nem lesz meg a szükséges többség a többéves pénzügyi keret jóváhagyásához.

Magyar szempontból ugyanakkor jó hírnek számít, hogy az új változat 10,6 milliárd euró nettó növekedést irányoz elő a kohéziós politikánál és 8 milliárd euróval megemeli a közös agrárpolitika első pillérére (a direkt támogatásokra és a piaci intézkedésekre) fordítandó kiadások összegét - írja a BruxInfo. Francois Hollande szerint a növelés a helyes irányba tett lépés, ám Franciaországot még nem elégíti ki, továbbra is azon lesz pénteken, hogy a francia gazdák támogatásai ne csökkenjenek a jelenlegi szinthez képest.

Emlékezetes, hogy Van Rompuy előző, múlt heti javaslata mindent egybevéve 30 milliárd eurót faragott le az Európai Bizottság kohéziós politika büdzséjére vonatkozó eredeti javaslatából, 25 milliárdot pedig a közös agrárpolitika első pillérére Brüsszel által szánt összegből. Ilyenformán a legújabb javaslat csak részben pótolja a "veszteségeket". Mivel olyan kiadásokról van szó, amelyek tagállamokra lebontva jelennek meg, a két költségvetési fejezet forrásainak növelése biztosan tükröződik majd a magyar pénzes borítékon is. Ennek összegét azonban egyelőre nem lehet megbecsülni.

Sokkal érdekesebb, hogy a javaslat a GDP 2,585 százalékára emeli a Magyarország és a balti államok számára elérhető kohéziós források felső határát. A javaslatban főszabályként most 2,35 százalék a plafon, ehhez képest egy 10 százalékos kedvezményt tesz Van Rompuy a magyarokkal és a baltiakkal. A Bizottság eredeti 2,5 százalékos felső határa hazánk számára a jelenlegi időszakban elérhető felzárkóztatási források közel 30 százalékos csökkentését eredményezte volna (25,7 milliárdról 18,3 milliárd euróra a hét év alatt). Ehhez képest a közel tíz százalékos emelés 1 milliárd eurónál kevesebb javulást eredményezne a magyar kohéziós egyenlegben.

Kapcsolódó