A lakosság több mint 60 százaléka 5 és 20 ezer forintot költ havonta gyógyszerre, minden tizedik válaszadó 20 ezer forintnál is többet költ és jellemzően a városban élők szednek mindenre valami fájdalomcsillapítót,  a megkérdezettek ötöde pedig nem jár havi szinten patikába - ez derül ki abból a kutatásból, amit a Pulzus készített a Napi.hu számára.

Magyarországon tavaly összesen hatszázmilliárd forintot költöttek a betegek vényköteles gyógyszerekre, egy évvel korábban 569 milliárd forintért váltottak ki pirulákat.

Rengeteg gyógyszert szedünk

2022-ben a kiváltott dobozszám ugyan kétmillióval csökkent egy év alatt, mondta korábban a Napi.hu-nak Farsang Bence, a Hiflylabs Zrt. adatelemzője, de tavaly decemberben azért még egy 3,5 éves rekord is megdőlt, főleg az influenzaszerű megbetegedések miatt jelentősen megugrott az antibiotikumok forgalma.

Így alakult a receptköteles gyógyszerköltés az elmúlt három évben:

  • 2022-ben 599,6 milliárd forintért;
  • 2021-ben 569 milliárd forintért;
  • 2020-ban 559 milliárd forintért váltottak ki a betegek vényköteles gyógyszert.

A legutolsó Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált gyógyszerforgalmi adatok szerint idén áprilisban minden megyében alacsonyabb volt a gyógyszerek dobozforgalma az előző havinál és az előző év azonos időszakához képest is. Magyarországon tízezer lakosra átlagosan napi 515 doboz gyógyszerkiváltás jutott. A legtöbb vényköteles gyógyszert Csongrád-Csanád megyében váltották ki, ahol tízezer lakosra 627 doboz receptköteles gyógyszerért álltak sorba a patikában, a legkevesebbet pedig Pest megyében vásárolták, ahol tízezer lakosra 443 doboz gyógyszerkiváltás teljesült.

Az Eurostat adatai szerint Magyarország EU-rekorder az infláció tekintetében, az áprilisban közölt adatok szerint nálunk 25,6 százalékos volt a drágulás szemben az átlagos 8,3 százalékos uniós átlaggal. 

A gyógyszerek ára is felment, ezért kénytelenek vagyunk egyre többet fizetni a patikákban is. A statisztikai hivatal májusban közzétett adatai szerint a gyógyszerek ára egy év alatt Magyarországon 7,9 százalékkal nőtt.

A Pulzus által készített kutatásban a válaszadók többsége, 55 százaléka nő volt, 45 százaléka pedig férfi és jellemzően városban élt. Inkább a 18 és 59 év közöttiek válaszoltak, a hatvan év felettiek válaszai 29 százalékot tettek ki. A Pulzus felmérésében résztvevők többsége alap-és középfokú végzettséggel rendelkezett, és csak ötödüknek (18 százalék) volt felsőfokú végzettsége, diplomája.

Ahogy Magyarország lakosságának is nagyobb része nő, így a gyógyszert szedők között is a nők vannak többen. A Pulzus felmérése szerint a nők 40 százaléka havonta 5 és tízezer forintot költ a patikában, a férfiaknak pedig 37 százaléka költ hasonló összeget gyógyszerre.

Kép: Pulzus

A tíz- és húszezer forint közötti költésben fej-fej mellett van mindkét nemnél a gyógyszerköltés, a 20 ezer forintnál magasabb költésnél szintén kiegyenlített a nemek aránya (13 és 12 százalék), a drágább gyógyszerekre a férfiak költenek valamivel többet, mint a nők.

Kép: Pulzus

A fiatal generáció közel fele rendszeresen gyógyszert szed

A negyven év alattiak közel fele havonta 5 és 10 ezer forintot költ gyógyszerre, és ugyanekkora arányban költenek a 40 és 59 közöttiek is. Havi szinten a hatvan évesnél idősebbek harmada ússza meg ugyanennyivel a patikai költést - derül ki a Pulzus adataiból.

Ugyanakkor az is látszik, hogy a havonkénti 10 és 20 ezer forint közötti és a húszezer forint feletti patikai kiadások inkább a 60 év körüliek vagy a 60 év felettiek pénztárcáját terhelik meg.

Kép: Pulzus

Lakóhely szerint is rákérdezett a Pulzus a gyógyszerköltésre, eszerint a községben élők negyede nem költ havi szinten gyógyszerre, a városban, megyeszékhelyeken, és a fővárosban élők viszont 5 és 20 ezer forintot fizetnek havonta a patikában. Viszont a magasabbnak számító, havonta 20 ezer forint feletti gyógyszerköltés ugyanakkora arányban 13-15-15 százalékban jellemző Budapesten, a megyeszékhelyen és a községben élőknél is.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét. A kutatást a Napi.hu kérésére végezték június 20-a és június 21-e között.