Számos alkalommal megígérte már az elmúlt években és hetekben Donald Trump régi-új amerikai elnök: ha ismét ő kerül a hatalomra, véget vet az orosz-ukrán fegyveres konfliktusnak. A politikus hétfőn pedig immár második alkalommal is letette az elnöki hivatali esküt.

Sokan figyelik most árgus szemekkel, mit is lép ezzel kapcsolatban a négy év kihagyás után ismét hivatalba lépett államfő. Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint az világos, hogy valamire készül Trump, de hiba lenne arra apellálni, hogy tüstént pontot tesz majd a konfliktus végére.

Kizártnak tűnik, hogy azonnal, akár kevés napon belül vége szakadjon ennek a háborúnak” – mondta lapunknak Takácsy Dorka, Oroszország-szakértő, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) kutatója.

Kiemelte, egy már megválasztott, de még nem beiktatott elnök egész más információkhoz fér hozzá, mint a kampányidőszakban. Részben ennek is köszönhető vélhetően, hogy Trump kommunikációja visszafogottabb lett ezzel kapcsolatban az elmúlt időszakban. „Az őszi megválasztásától január 20-ig húzódó időszakban egyre több nemzetközi biztonsági szempontból fontos dokumentumhoz férhetett hozzá, így ő is többet tudhatott meg a helyzet állásáról, mint a kampányidőszakban.”

Villantásra készülhet a frissen beiktatott államfő

A szakértő szerint a régi-új elnök lépései már csak azért is kiszámíthatatlanok, mert

a trumpi imázsnak része egy nagyfokú impulzivitás – ez már az első elnöki ciklusában is jellemző volt. Az is világos, hogy a beiktatását követően nagyon gyorsan szeretne valami meglepőt lépni, valószínűleg szeretné majd demonstrálni, milyen fontos szereplő ő a geopolitikai színtéren. Hogy ezt pontosan miként szeretné majd szemléltetni, az még kérdéses.

Trump elejtett megjegyzéseinél árulkodóbbak Takácsy Dorka szerint azok a személyek, akiket beválogattak a stábba. „A következő külügyminiszter és a vele együtt dolgozó államtitkár vélhetően inkább Kínára összpontosítana. Ez pedig azt jelenti, hogy ők valószínűleg belátható időn belül szeretnék majd lezárni vagy legalábbis némiképp hűteni az orosz-ukrán konfliktust.”

„Az első lépés várakozásaim szerint egy Donald Trump és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti telefonbeszélgetés lehet. Akár már ez is elegendő lehet ahhoz, hogy felvillantson valamit az elnöksége elején Trump” – mondta a szakértő.

Az oroszok bizakodóak, de valószínűleg alaptalanul

A Kreml viszonyulása Trumphoz meglehetősen ellentmondásos. „A szimpátia mindenképp erősebb Trump felé, mint Biden felé volt. Az egy másik kérdés, hogy ez mit is jelent. Az orosz belföldi kommunikáció és az egész propagandagépezet azt kommunikálja, hogy villámgyorsan vége lesz a háborúnak, mégpedig orosz feltételek szerint. Ezt azzal indokolják, hogy a Nyugat cserben hagyta Ukrajnát, Ukrajna valójában soha nem is számíthatott nyugati segítségre. A fő üzenetük, hogy teljesen értelmetlen volt a Nyugatban bízni bárkinek is, Oroszország győzelme pedig borítékolható” – fogalmazott Takácsy Dorka.

Tavaly októberben különösen sok szó esett Trump és Putyin lehetséges összjátékáról, miután nyilvánosságra került Bob Woodward új könyvének két részlete. Egyikben az  amerikai újságíró arról írt, hogy Trump legalább hétszer beszélt Putyinnal azt követően, hogy távozott a hivatalából. A könyv másik kiszivárgott részlete szerint pedig Trump 2020-ban – még elnökként –, a Covid-19-járvány idején koronavírusteszteket küldött Putyinnak.

„A Bob Woodward által kreált történetek egyike sem igaz” – nyilatkozta a The Hillnek a Trump-kampány kommunikációs vezetője. A Kreml azonban végül beismerte, az újságírónak legalább részben igaza van. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője beismerte, valóban küldött teszteket az orosz államfőnek Trump.

„A pandémia elején mi is küldtünk eszközöket. De ami a telefonhívásokat illeti – azok nem történtek meg”

– mondta.

Trump aztán már nem tagadta nyíltan, hogy megtörténtek ezek a bizonyos a telefonhívások. A volt elnök úgy fogalmazott, ha kapcsolatban maradt volna Putyinnal elnöki mandátuma lejárta után is, az „okos húzás lett volna”.

Takácsy Dorka szerint azonban mindettől függetlenül megkérdőjelezhetetlen igazság, hogy az amerikai stratégiai érdekek alapvetően nem változnak Trump újabb színre lépésével. „Bármilyen feltételek szerint lezárni ezt a konfliktust Trumpnak sem érdeke. Az, hogy Oroszország győztesen jöjjön ki ebből a háborúból, sem Trumpnak, sem az Egyesült Államoknak nem érdeke” – mondta.