Gyakorlatilag az orosz-ukrán háború kitörése óta hajtogatja Donald Trump volt amerikai elnök rendíthetetlenül azt, hogy mindez nem történt volna meg, ha még 2022-ben is ő állt volna az Egyesült Államok élén.
A republikánus elnökjelölt máig kitart ezen állítása mellett, és számos alkalommal megígérte már: ha ismét ő kerül a hatalomra, véget vet ennek a fegyveres konfliktusnak. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szeptemberi amerikai látogatását követően is ezt hangsúlyozta Trump.
Kamala Harris demokrata elnökjelölt ugyanakkor arra mutatott rá – Trump megnevezése nélkül –, hogy a háború „gyors lezárása” valószínűleg az orosz félnek kedvező végkifejlettel jelentene egyet. „Vannak az országban olyanok, akik rákényszerítenék Ukrajnát arra, hogy adja fel szuverén területének jelentős részét. Akik azt követelnék, hogy Ukrajna fogadja el a semlegességet, és mondjon le a más nemzetekkel való védelmi kapcsolatokról. Ezek megadási javaslatok veszélyesek és elfogadhatatlanok” – idézi az alelnököt a Financial Times.
Trump nem is titkolja: közel áll Putyinhoz
A közelmúltban bejárta a világsajtót Bob Woodward új könyvének két részlete. Egyikben az amerikai újságíró arról írt, hogy Trump legalább hétszer beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel azt követően, hogy távozott a hivatalából. A könyv másik kiszivárgott részlete szerint pedig Trump 2020-ban – még elnökként –, a Covid-19-járvány idején koronavírusteszteket küldött Putyinnak.
„A Bob Woodward által kreált történetek egyike sem igaz” – nyilatkozta a The Hillnek a Trump-kampány kommunikációs vezetője. A Kreml azonban végül beismerte, az újságírónak legalább részben igaza van. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője beismerte, valóban küldött teszteket az orosz államfőnek Trump.
„A pandémia elején mi is küldtünk eszközöket. De ami a telefonhívásokat illeti – azok nem történtek meg”
– mondta.
Trump aztán már nem tagadta nyíltan, hogy megtörténtek ezek a bizonyos a telefonhívások. A volt elnök úgy fogalmazott, ha kapcsolatban maradt volna Putyinnal elnöki mandátuma lejárta után is, az „okos húzás lett volna”.
A republikánus elnökjelölt egyébként több alkalommal is nyilvánosan „okos” vezetőnek, „zseninek” titulálta Putyint még az ukrajnai inváziót követően is.
Trump ukrajnai béketerve nyomán reszkethetne Tajvan?
Nem sok részletet árult el Trump azzal kapcsolatban, mi lenne az elképzelése az orosz-ukrán konfliktus gyors rendezése gyanánt amerikai elnökként. A republikánus alelnökjelölt, JD Vance szeptemberben elejtett megjegyzései alapján mindenesetre valószínűsíthető, hogy ennek keretében
- Ukrajnának le kellene mondania az Oroszország által megszállt területeketről,
- valamint semlegességet kellene ígérnie.
Trump választás elé állíthatná Zelenszkijt: elfogadja a vázolt feltételeket vagy nemet is mondhat, de akkor amerikai támogatás nélkül kell folytatnia a háborút. Összességében tehát a gyors lezárás a Kreml forgatókönyvének megfelelően történhetne.
Egy volt brit katonai hírszerző tiszt, Philip Ingram szerint ráadásul egy újabb fegyveres konfliktust eredményezhetne egy ilyen jellegű megállapodás. Ennek nyomán ugyanis Hszi Csin-ping kínai elnök is bátrabban indítana támadást Tajvan ellen – nyilatkozta a Business Insidernek.
Ezzel a megállapítással azonban a szakértő csak részben ért egyet.
Peking számos körülményt mérlegel a Tajvant érintő konfliktus kapcsán. Ennek egyik eleme valóban annak megfigyelése, hogy az Egyesült Államok milyen magatartást tanúsít az ukrajnai orosz agresszióval szemben. Ha egy esetleges második Trump-kormányzat orosz érdekeket szolgáló stratégia mellett döntene, az tényleg jelenthet némi bátorítást Kína számára, hogy erőteljesebben lépjen fel Tajvan megszerzése kapcsán. Mindez azonban nem perdöntő, hiszen a tajvani és ukrán helyzet között számtalan alapvető eltérés van, nemcsak geopolitikai vagy katonai szempontból, hanem az Egyesült Államok várható reakciója is egészen más. Mivel Tajvan alapvető stratégiai fontossággal bír Washington számára, szinte biztosra vehető az amerikai – sőt japán és akár koreai – erők aktív közbelépése, míg ez Ukrajna esetén fel sem merül
– mondta lapunknak Matura Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa.
William Pomerantz, a Wilson Center washingtoni kutatóintézet elemzője pedig arra mutatott rá, hogy az amerikai külkereskedelmi és külpolitikai kapcsolatokat is megtépázhatná, ha Trump egy efféle kompromisszumra kényszerítené Ukrajnát. „Trump azt hiszi, egy hét alatt véget vethet az ukrajnai háborúnak, de ehhez engedni kellene Putyin összes követelésének. Ez pedig lényegében véget vetne az Egyesült Államok Európával kötött szövetségének és a nemzetközi hitelességének” – jelentette ki.
Ezzel egyébként Ingram is egyetért, ezért nem tartja reálisnak, hogy az ígérteket Trump az elnöki székből is megvalósítsa. „Amit hallunk tőle, az egy politikai perspektíva, a gyakorlatban azonban egész másképp cselekedne” – vélekedett.
