Vasárnap az év utolsó nagy választási eseményére virradnak a legnagyobb nyugati partnerünknél: Bajorország és Hessen tartományok összesen közel 20 millió lakosa arra készül, hogy ötéves mandátumuk lejártával leadja voksát a helyi parlament képviselőire.

A németországi szövetségi kormányzást is befolyásoló választásokra két olyan, gazdaságilag sikeres, déli térségben kerül sor, amelyek együttesen az állami pénzügyi kiegyenlítési rendszerbe befolyó kifizetések mintegy háromnegyedét biztosítják.

Vasárnap Hessenben 21, Bajorországban 15 párt képviselőire szavazhatnak a tartományok lakosai, bár ezek közül a már pozícióban lévő, helyi kormányerők és a szövetségi szinten irányító, koalíciós partnerek eredményei lehetnek érdemi hatással Németország jövőbeni politikájára és gazdaságára.

Tartományi behatás

Németország 1990 óta tizenhat szövetségi tartományra (Bundesland) tagolódik, amelyek a Német Szövetségi Köztársaságot alkotó, félszuverén államok. A tartományok lényegében külön országokként működnek, saját alkotmányuk, minisztériumaik, költségvetésük, kulturális és oktatási autonómiájuk, illetve fővárosuk van – itt székel a helyi parlament és annak választott kormánya. A tizenhat tartományt a kormányaik által a népesség arányában kijelölt tagok képviselik a német Szövetségi Tanácsban (Bundesrat), amely a köztársaság föderációs parlamentjének felsőháza. Vagyis a mostani választás azért is jelentős, mert az egyes tartományok erős befolyással vannak az állami szintű jogalkotásra, amelyben a parlament alsóháza, a Bundestag nép által közvetlen megválasztott tagjainak is kiemelt szerepe van. A több mint 83 millió lakosú Németországot jelenleg az Olaf Scholz szövetségi kancellár vezette „jelzőlámpás koalíció” irányítja, vagyis együttesen a Szociáldemokrata Párt (SPD), a liberális Szabaddemokrata Párt (FDP) és a Zöldek. (A szövetségi kormány a jelzőlámpás elnevezést arról kapta, hogy az abban szereplő, piros-sárga-zöld pártok e sorrendben kiadják a közlekedési lámpa jellegzetes színeit.)

Gyengülhet a jelzőlámpa fénye

Hetek óta találgatja a német sajtó a botrányoktól sem mentes választási kampányok vasárnapi kimenetelét. A tartományi szavazatok ugyanis fordulatot hozhatnak a baloldali-liberális kormánykoalíció számára, mivel annak három pártját – a közvéleménykutatások szerint – Bajorországban és Hessenben is visszalépés fenyegeti. 

Ez szinte általános gyakorlat a törvényhozási időszak közepén – állapítja meg a Tagesspiegel, amely szerint ezért a német belpolitika feszült tekintete leginkább a konzervatív-keresztény CDU/CSU pártszövetség, illetve partnerük, a Szabad Szavazók, továbbá az eurószkeptikus, feltörekvő szélsőjobboldali párt, az AfD teljesítményére szegeződik. Utóbbi esetében arra számítanak az elemzők, hogy idén erősíti a pozícióját. A 2018-as választásokon a szavazatok 10,2 százalékát elnyerő, jobbos párt vasárnap 14 százalékra is feltornázhatja a voksok számát.

Bajorország: folytatja a konzervatív-jobbközép koalíció?

A magyar képviselőkhöz hasonlóan a helyiek választókerületeken keresztül, egyéni és listás szavazással hatalmazzák fel a bajorországi parlament, a Landtag jelenleg 187 fős tagságát a törvényalkotásra, akik abszolút többséggel választanak maguk közül kormányfőt.

A polgári német ellenzék fellegváraként emlegetett tartomány miniszterelnöke 2018 óta a Bajor Keresztényszociális Unió, a CSU párt elnöke, Markus Söder. (A CSU csak a bajoroknál működik, pártszövetségese, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) Németország többi részét fedi le.) Jelenleg a CSU koalícióban a liberális-konzervatív Szabad Választók (FW) nevű, jobbközép párttal kormányoz együtt a bajoroknál úgy, hogy nem osztoznak a hatalmon az országot szövetségi szinten kormányzó jelzőlámpa-koalíció pártjaival.

 

Nem csak a sörről híres

Nyugati partnerünk legnagyobb területű, 71 járással és 25 megyei jogú várossal rendelkező, délkeleti tartománya a 13,4 millió lakost számláló Bajorország, amely gazdasági ereje miatt Németország egyik legfontosabb, hagyományokban és mezőgazdasági, ipari teljesítményben gazdag területe. Gazdasági, turisztikai szempontból a legerősebb a tartományi főváros: München és környéke, de jelentős beruházási központok például Augsburg, Ingolstadt, Aschaffenburg, Regensburg is, északon pedig Nürnberg, Fürth és Erlangen.

A német sajtó szerint a bajoroknál valószínűleg továbbra is a CSU marad a legerősebb párt, bár Markus Söder miniszterelnök a 2018-as 37,2 százaléknál idén rosszabb eredményt érhet el. A Tagesspiegel és a ZDF politikai barométerében 36 százalékra becsülik a CSU várható eredményét. Más mérések szerint viszont Söderék megközelíthetik a 39 százalékot is, míg koalíciós társuk, az FW 12 százalékot kaphat, amellyel a két párt végsősoron növelheti mandátumai számát az előző választásokhoz képest.

Más kérdés, hogy miként csapódott le a helyiekben az a nyár végén kirobbant botrány, amely megrázta a konzervatív politikusok eddig biztosra vehető győzelmét. A Szabad Választók pártjának vezetőjéről, Hubert Aiwanger miniszterelnök-helyettesről ugyanis kiderült, hogy középiskolás korában egy pamfletben a holokauszttal viccelődhetett, osztálytársai pedig náciszimpatizánsnak tartották.

Hessen: a szövetségi belügyminiszter személyes harca

A vasárnapi hesseni választás is megérdemli a figyelmet, mivel az egyik pikantériája, hogy a hivatalban lévő szövetségi belügyminiszter, Nancy Faeser (SPD) hívja ki pártja csúcsjelöltjeként a Boris Rhein miniszterelnök vezette, jelenleg a Zöldekkel együtt kormányzó és biztos nyeregben ülő CDU pártot. 

Az előző, 2018-as parlamenti választásokon a kereszténydemokrata CDU 27 százalékot ért el, míg a második helyet a Zöldek szerezték meg, beelőzve a Német Szociáldemokrata Pártot (SPD). Öt évvel ezelőtt a szélsőjobbos Alternatíva Németországért (AfD) elnevezésű párt a szavazatokból 13,1, a liberális Német Szabaddemokrata Párt (FDP) 7,5, míg a Baloldal 6,3 százalékot kapott.

Jelentős termelési régió

A Wiesbaden fővárossal rendelkező Hessen tartomány északon Alsó-Szászországgal, északkeleten Türingiával, délkeleten a bajorokkal, délen Baden-Württemberggel, délnyugaton Rajna-vidék-Pfalz-cal, északnyugaton pedig Észak-Rajna–Vesztfáliával szomszédos. A Hessen 6,4 milliós lakosságának több mint felét magába foglaló Rajna–Majna régió gazdasági szempontból a tartomány legfontosabb, autóipari, vegyipari és pénzügyi régiója, ahová Frankfurt am Main, Wiesbaden, Darmstadt, Offenbach am Main, Hanau, Rüsselsheim városok is tartoznak. Hessenben található Európa egyik legnagyobb tőzsdéje, a frankfurti tőzsde is. A tartományok rangsorában Hessen az ötödik legnagyobb hozzájárulást adja a német gazdasági teljesítményhez, 2021-ben ez 302,5 milliárd euró volt.

A Tagesspiegel szerint Hessenben Borisz Rhein (CDU) kormányfő továbbra is számíthat a választók bizalmára: konzervatív pártja a mérések szerint 32 százalékon áll az öt évvel ezelőtti 27 százalék után. Ez amiatt is lehet jelentős hatással a baloldali-liberális kormánykoalícióra, mert a tartományban Nancy Faeser belügyminiszter (SPD) mellett Tarek Al-Wazir szövetségi zöldgazdasági miniszter is indul a miniszterelnöki tisztségért. 

Elszúrta a pártprogramot, korrigálnia kellett

Ők a második helyért szállhatnak versenybe az AfD-vel, bár, a választási sikereik lehetősége az elmúlt hónapokban az állami kancellárián is egyre inkább elhomályosult. Úgy tűnik, a hesseniek vágya egy újabb, baloldali lámpás koalícióra meglehetősen csekély, legalábbis a felmérések szerint. A Zöldek és az SPD egyaránt 17 százalékon állnak a tartományban, míg öt évvel ezelőtt mindkét párt 19,8 százalékos volt.

A népszerűségvesztést fokozta, hogy nemrég a szociáldemokrata belügyminiszter, Faeser a helyi kampányban súlyos hibát vétett, amikor a pártprogramjában azt hangoztatta, hogy a Hessenben legalább hat hónapja élő, EU-n kívüli külföldiek is szavazhassanak a helyhatósági választásokon. Ezen azonban felháborodtak a tartomány lakosai, ezért Nancy Faeser kénytelen volt ezt a kívánságát hat hónap helyett minimum hat évnyi tartózkodásra módosítani, szerkesztési hibára hivatkozva.

Szerző: Thurzó Katalin