Svédországban – annak ellenére, hogy csökken a készpénzhasználat – a svéd központi bank, a Riksbank elnöke szerint továbbra is biztosítani kell, hogy az emberek bankjegyekkel és érmékkel tudjanak fizetni. Ennek érdekében a bankokat köteleznék arra, hogy elfogadják a készpénzt.

A Riksbank a készpénzkezeléssel kapcsolatban is megkongatta a vészharangot, megjegyezve, hogy jelenleg csak egyetlen magánvállalat van az országban, amely fizikai pénzt szállít a kiskereskedelmi üzletekbe és azokból a jegybankba. A jegybank szerint a kormánynak javaslatot kellene kidolgoznia arra vonatkozóan, hogy a Riksbank és a kereskedelmi bankok hogyan tudnák biztosítani a készpénzszállítást, amennyiben összeomlik a jelenlegi rendszer.

Közben Németországban egy egészen más ügyben alakult ki vita. Néhány nappal azt követően, hogy az amerikai képviselőház megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely teljes betiltással fenyegeti a TikTokot, Németországban is felvetődött, hogy szükség lehet szigorításra a TikTokkal kapcsolatban.

Az Euronews szerint a titkosszolgálatokat felügyelő német parlamenti bizottság több tagja is megszólalt a témában: Roderich Kiesewetter, a bizottság alelnöke és a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) képviselője szerint Németországnak fontolóra kellene vennie a TikTok „általános betiltását”, ha a platform szigorúbb szabályozása nem lehetséges.

Kína csendben készülődik

A Kpler adatelemző cég rámutatott, hogy jelen állás szerint valószínűsíthető: Kína rekordmennyiségű orosz nyersolajat fog importálni idén márciusban. Az ázsiai ország ebben a hónapban napi 1,7 millió hordó orosz nyersolajra számíthat. Peking az ukrajnai invázió óta az orosz nyersolaj következetes vásárlója, és az utóbbi időben az olcsóbb Sokol előnyeit aknázta ki, miután az Indiába irányuló nyersolaj-kiáramlás csökkent.

John Aquilino, az amerikai haditengerészet admirálisa a héten arra figyelmeztetett, hogy egyéb szempontból is szemmel kell tartani Kínát. Rámutatott, hogy a pekingi haderőfejlesztés olyan gyors ütemű, ami csak arra utalhat, hogy egy 2027-es tajvani inváziót készítenek elő – írja a Bloomberg. A szakértő szerint azonban ez egyáltalán nem tekinthető evidenciának.

Egy Tajvan elleni háború valószínűsége jelenleg kicsi, hiszen Kína nincsen abban a helyzetben, hogy könnyű katonai győzelmet arasson egy ilyen esetben. A Kínai Kommunista Párt egyik legitimációját az adja, hogy fejleszti a gazdaságot, hogy az emberek jobban élnek. Minden olyan akció, amely ezt kockáztatja, komoly körültekintést igényel. Könnyedén szoktunk beszélni kívülállóként egy-egy ilyen támadásról, de azt azért Pekingben is látják, hogy számos nehézség merülne fel egy tajvani offenzíva kapcsán

– nyilatkozta az Economxnak Eszterhai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

Az EU nem tapsolta meg Putyint

A Kreml közben más szempontból is elégedett lehet. Arról adtak ugyanis hírt, hogy rekord részvétel mellett húzta be az újabb győzelmet a múlt hét végén zajlott elnökválasztáson Vlagyimir Putyin államfő.

Putyin – vitatott tisztaságú – sikerének az Európai Unióban már nem tapsoltak olyan lelkesen, mint Moszkvában. Az orosz elnök újraválasztása elnyomáson és megfélemlítésen alapult – jelentette ki Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

A választás egy egyre szűkülő politikai térben folyt le, ami a polgári és a politikai jogok megsértésének riasztó növekedését eredményezte. Számos jelöltet megakadályoztak abban, hogy induljanak a választáson, köztük olyanokat, akik ellenzik Oroszország Ukrajna elleni háborúját. Továbbá megfosztották az orosz szavazókat a valódi választás lehetőségétől, erősen korlátozták tájékozódásukat

– mondta Borrell.

A politikus leszögezte, azt szeretné elérni, hogy az EU által befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek 90 százalékát egy olyan alapba utalják, amelyből Ukrajna fegyverellátását finanszíroznák, a maradék 10 százalék pedig az EU költségvetésébe kerülne.

Ukrajnának mindenesetre nem kell megvárnia, Borrell javaslata nyomán részesülhetnek-e a befagyasztott orosz vagyonból. Előtte is érkezik már újabb adag segítség a háború sújtotta országba. Németország ugyanis bejelentette, további 500 millió eurós katonai segélyt küld Ukrajnának, beleértve több ezer lőszert is – közölte Boris Pistorius német védelmi miniszter hétfőn. A friss adományok között lesz 10 ezer tüzérségi lövedék a Bundeswehr saját állandó készleteiből, és azt ígérte, a szállítások azonnal megkezdődnek.

A héten egy hatalmas gázbizniszt is nyélbe ütött Németország. Ennek értelmében az Egyesült Arab Emírségek 2028-tól 15 éven keresztül ad el cseppfolyósított földgázt Európa legnagyobb gazdaságának.

Berlin korábban elismerte, hogy a gáz kulcsszerepet fog játszani középtávon az ország energiaellátásában, mivel azt remélik, hogy az évtized végére teljesen el tudják hagyni a szenet. Európa legnagyobb gazdasága 2045-re klímasemlegessé szeretne válni. Az LNG-importot azt követően pörgették fel, hogy Oroszország két évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát.

Nem változtatott a Fed, Argentína a kriptopénzek felé fordult

Nem változtatott az alapkamaton az amerikai jegybank, csak azt jelezte, hogy idén, ha nem történik semmi rendkívüli, megkezdődik a kamatcsökkentési ciklus. A pozitív reálkamat, ahogy más jegybankoknál is, vélhetően hosszabb ideig fennmarad.

A döntést követően Jerome Powell, a Fed elnöke tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy a cél az árstabilitás és az optimális foglalkoztatási szint. A célok felé haladnak: a munkaerőpiac feszessége csökkent, így kisebb lehet a bérnyomás, ugyanakkor az infláció is csökken, de a folyamat hosszabb lehet, mit amire korábban számítottak.

Argentínában ezzel szemben jelenleg 276 százalékos infláció tombol. Emiatt időtlen stratégiának tűnt, hogy sokan dollárra váltják a helyi valutát. Sokan azonban még egy ennél is hatékonyabb módszerrel kezdték megvédeni a pénzüket a romlástól: kriptovalutába fektetik.

Miközben Javier Milei argentin elnök gazdasági „sokkterápiát” folytat, addig a lakosság azt keresi, hogyan élhetné túl a recessziót és az inflációt. Az argentin peso dollárra váltása évtizedeken át bizonyult a legbiztonságosabb menedéknek. Ez a módszer azonban veszített a vonzerejéből, miután az általánosan használt párhuzamos árfolyamon 10 százalékkal erősödött a fizetőeszköz a dollárral szemben, miközben a Bitcoin ugyanebben az időszakban 60 százalékkal erősödött.

Brüsszelben gyülekeztek az uniós országvezetők

Az Európai Unió tagállami vezetői csúcstalálkozóra utaztak Brüsszelbe, ahol olyan kulcsfontosságú kérdésekről tárgyaltak, mint például az ukrán gabona.

„Minden kereskedelmi veszteség egyben olyan erőforrás elvesztése is, amely megállíthatja Oroszországot” – utalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön arra, hogy Magyarország, Lengyelország és Szlovákia megtagadta az ukrán mezőgazdasági termékek importtilalmának feloldását.

Szóba került ezen kívül Brüsszelben az ukrán hadsereg és az európai védelmi ipar fellendítésére irányuló finanszírozás kérdése is. Pénteken pedig úgy határozott az EU Tanácsa, hogy korlátozó intézkedéseket vezet be 33 személlyel és 2 szervezettel szemben, mert kapcsolatba hozhatók Alekszej Navalnij hirtelen halálával.

„Alekszej Navalnijt a Kreml-rezsim gyilkolta meg. Lassú halála komor mementó, mely arra figyelmeztet, hogy a rezsim teljes mértékben semmibe veszi az emberi életet. A ma kivetett szankciók jelzik: eltökélt szándékunk, hogy felelősségre vonjuk Oroszország politikai vezetését és hatóságait az országban elkövetett folyamatos emberi jogi visszaélésekért. Ugyanakkor tudjuk, hogy Putyin nem egyenlő Oroszországgal, Oroszország pedig nem egyenlő Putyinnal. Továbbra is támogatni fogjuk Oroszország civil társadalmát és a független orosz hangokat”

– mondta Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő.

Terror Moszkvában

A Moszkvához közeli Krasznogorszkban péntek este több fegyveres nyitott tüzet egy rockzenekar koncertjén, gránátot vagy gyújtóbombát dobtak a nézőtérre, ahol robbanás történt, majd tűz keletkezett. A lángok miatt beomlott a koncertterem, a 6200 férőhelyes Crocus City Hall tetőszerkezete. A támadásban a legutóbbi hivatalos adatok szerint 137-en haltak meg, és a sebesültek száma 180 volt. A merényletet az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára egy Telegram-üzenetben.