A reform ellen egyhangúlag tiltakozó nyolc nagy szakszervezet képviselői szerint a tiltakozó megmozdulás január 19-i kezdete óta először létrejött egyeztetés rövidebb volt, mint egy óra, és kudarccal végződött.

Ismét elmondtuk Élisabeth Borne miniszterelnöknek, hogy nincs más demokratikus megoldás, mint a szöveg visszavonása. A miniszterelnök azt válaszolta, hogy szeretné megtartani a szöveget, ez pedig súlyos döntés

– mondta a találkozó után Cyril Chabanier a szakszervezeti szövetség részéről.

A szakszervezetek előzetesen jelezték, hogy amennyiben Élisabeth Borne hajthatatlannak mutatkozik a nyugdíjkorhatár emelésének visszavonásáról, elhagyják a tárgyalóasztalt.

Szeméthegyek, tüntetés és sztrájk - nem nyugodnak bele a nyugdíjreformba a franciák

Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön ugyan elutazott Brüsszelbe az uniós csúcstalálkozóra, a franciaországi tüntetők azonban így is azon voltak, hogy minél hangosabb és határozottabb választ adjanak a közelmúltban parlamenti szavazás nélkül elfogadott nyugdíjreformra. Bővebben>>>

Elfogadták az erősen vitatott törvényt

A kormányfő azután hívta tárgyalóasztalhoz a szakszervezeteket, hogy március 16-án igénybe vette azt az alkotmányos megoldást, amely lehetővé teszi a nyugdíjkorhatár 64 évre emelésének rendeleti bevezetését. Bár a pártok két hónapig vitáztak a törvénytervezetről a parlamentben, a kormány végül nem bocsátotta szavazásra.

A kormány ellen emiatt benyújtott két ellenzéki bizalmatlansági indítvány elbukott, így a törvény a parlament által alkotmányosan elfogadottnak tekintendő.

Más témában már nyitottak lesznek – hangzott az ígéret

A miniszterelnök először január 10-én fogadta hivatalában a szakszervezetek képviselőit, s akkor azt ígérte, hogy nyitott lesz minden témáról tárgyalni a vitás pontok ellenére is, s azt remélte, hogy a jövőbeni reformokat illetően is tárgyalóasztalhoz ülnek a szakszervezetek.

„Nem vagyunk hajlandók új lapot nyitni, ahogy azt a kormány javasolja, és más témákról egyeztetni” – jelezték szerdán az érdekképviselők.

A kormányfő a szerdai megbeszélést követően úgy vélekedett, hogy a nyugdíjkorhatárral kapcsolatos nézeteltéréseket nem lehetett alaposan megvitatni a szakszervezetekkel, ugyanakkor üdvözölte a szerinte jelentős előrelépést, és ígéretet tett arra, hogy más reformokban nem kíván nélkülük döntést hozni.

Több mint tízezer rendőrrel készülnek az újabb zavargásokra

A belügyminisztérium eközben jelezte: 11 500 rendőrt és csendőrt mozgósítanak csütörtökön országszerte a vitatott nyugdíjreform elleni tiltakozásul tizenegyedik alkalommal meghirdetett utcai felvonulásokon, ebből 4200-at a fővárosban, „a menetek biztosítására, annak érdekében, hogy mindenki szabadon tüntethessen, és szavatoljuk az emberek és a javak biztonságát” – írta Gérald Darmanin belügyminiszter az elmúlt hetek tüntetéseit követő zavargásokra utalva.

A rendfenntartók száma mindenesetre valamivel kevesebb lesz, mint a múlt heti tiltakozónapon, s a szakszervezetek is kevesebb sztrájkolóról tudnak előzetesen.

A kormányzat a megmozdulások kifáradására számít, miután pénteken megkezdődik a kéthetes tavaszi szünet az oktatásban. A szakszervezetek viszont csütörtökön meg akarják mutatni, hogy még mindig jelentős a megmozdulás.

Állnak a szeméthegyek

A CGT március 28-án kellő számú sztrájkoló hiányában felfüggesztette a hulladékszállítók három hétig tartó sztrájkját, amelynek következtében mintegy 10 ezer tonna szemét halmozódott fel egyes fővárosi kerületekben, és a szemétkupacok a nyugdíjreform elleni országos megmozdulás jelképévé váltak, helyenként fel is gyújtották őket a tüntetések mentén kialakult utcai zavargások résztvevői.

A nyugdíjkorhatárt két évvel megemelő törvénytervezet ellen január 19-én kezdődött százezres tömegdemonstrációk mindaddig békések voltak, amíg a kormány életbe nem léptette a francia alkotmány 49.3-as cikkelyét a nemzetgyűlési szavazás megkerülésére.

Azóta a tüntetéseket országszerte utcai zavargások kísérik, és ezzel párhuzamosan a rendőrség és a szakszervezetek szerint is egyre csökken a részvétel a tüntetéseken és a munkabeszüntetésekben is.

Sztrájkok ide vagy oda, márciusra Macronék áterőltethetik a parlamenten a nyugdíjreformot

Emmannuel Macron francia elnököt mindössze egy forradalom tántoríthatná el attól, hogy bevezessék a tervezett nyugdíjreformot a Napi.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint, erre azonban jelenleg nem túl sok esélyt lát. A kormánynak nincs ugyan parlamenti többsége, ám az alkotmány két kibúvót is biztosít nekik arra, hogy elfogadtassák a nyugdíjkorhatár emelését, már csak az a kérdés, melyiket alkalmazzák. Bővebben>>>

Kénytelenek törölni a járatok jó részét a légiirányítók sztrájkja miatt

Bár a vasúti és a tömegközlekedési dolgozók is munkabeszüntetést tartanak csütörtökön, s nem minden vonat indul el, a párizsi tömegközlekedésben már nem várhatók fennakadások. A polgári légi közlekedési igazgatóság a légitársaságokat járataik 20 százaléknak törlésére kérte csütörtökön a légiirányítók sztrájkja miatt. A pedagógus szakszervezetek szerint a tanároknak várhatóan 20 százaléka nem fogja megtartani az óráit csütörtökön.

A tiltakozás élére álló radikális baloldal vezetője, Jean-Luc Mélenchon azzal vádolta meg a miniszterelnököt, hogy „a valóság tagadásában él”, és hajthatatlanságával ő a felelős azért, hogy a szociális válságból politikai válság lett.

Macron szerint ez nem a demokrácia válsága

A jelenleg Kínában tartózkodó Emmanuel Macron államfő környezete viszont elutasította, hogy „demokratikus válság” lenne az országban.

Amikor egy többséggel megválasztott elnök egy megválasztott többséggel, még ha az a többség relatív is, egy olyan projektet próbál meg végrehajtani, amelyet demokratikusan képvisel, akkor az nem nevezhető demokratikus válságnak

– tudatták.

Az alkotmánytanács április 14-én teszi közzé jelentését a vitatott nyugdíjreform alkotmányossági vizsgálatáról, valamint az ellenzéki baloldal által kezdeményezett népszavazási javaslatról.

Emmanuel Macron jelezte, miután a reform végigjárta „a demokratikus folyamatát”, szeretné, ha még idén hatályba lépne.