A hétvégi nagyszabású amerikai légitámadás után az iráni legfőbb vezető, Ali Hámenei ajatollah is megszólalt. Mondhatni szokásához híven az X-re posztolt egy ijesztő grafikát, amin vélhetőleg iráni rakéták lövik szét, vélhetőleg Tel-Avivot, a „kompozíciót” pedig egy Dávid-csillagos koponya uralja, aminek a fél fejét már levitte a légitámadás

A képhez annyit posztolt, hogy

a büntetés folytatódik. A „cionista ellenség” nagy hibát és nagy bűnt követett el. Meg kell büntetni, és meg is lesz büntetve. Éppen most büntetik.

Hámeneitől persze nem idegenek ezek a harcias bejegyzések - sőt láthatólag kedveli a grafikusai kreativitását is. 

A nukleáris létesítményei elleni komoly légicsapások előestéjén - mondhatni különös érzékkel - ismét azt emlegette, hogy „a cionista rezsim” nagy hibát követett el, óriási hibát,  és ennek következményei nyomorulttá teszik majd, ha Isten is úgy akarja. Az iráni nemzet nem kíméli drága mártírjai vérét, és nem lesz rest elátkozni az ellenséges ország egét.

Illusztrációként egy atomfelhő elöl menekülő izraeli katonákat mutatnak

- mondván ez vár rájuk, ha Isten is úgy akarja.

A kommentszekcióban már itt is megemlítik, a nyilvánvalót, hogy Hámenei nem először süti el a „hibát követnek el” fordulatot, ám ebben egyelőre ki is merül a legfelsőbb vezetői eszköztára. Arról nem beszélve, hogy ez is egy három évvel ezelőtt készült újraposztolt grafika, ami egy 2023-as izraeli dróntámadás apropóját készítettek egyfajta elrettentésként.

Hámenei harcias bejegyzésében ugyanakkor említést sem tesz a Hormuzi-szorost, amelynek hermetikus lezárása lehet a legnagyobb retorzió, amit Irán most megléphet. Az egyik legfontosabb tengeri útvonalról van szó, amelyen kereszt ül a világ olajszükségletének egyötöde halad át.

A blokádja brutálisan fájó lenne a világnak, különösen Kínának - amellyel vélhetőleg nem szívesen húzna ujjat a teheráni vezetés.

Az iráni parlament vasárnap ugyan megszavazta, hogy a szoros lezárását, ám a végső szót nem ők, hanem a legfőbb vallási vezető mondja ki. 

Egyébként Hámenei előtt Donald Trump is billentyűzetet ragadott és közösségi oldalán már az iráni rendszerváltozást pedzegette.

Ha a jelenlegi iráni rendszer képtelen naggyá tenni Iránt, miért ne lehetne rendszerváltás? Make Iran Great Again!

Na meg arról is írt, hogy egy raktárnyi bombát dobtak Iránra, már jönnek hazafelé és amúgy itt a béke ideje. 

Pedig alig több mint egy hete úgy tűnt, hogy Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah részese lehet egy egészen másfajta áttörésnek - különös tekintettel az ősellenség Amerikával való kapcsolatokban. Washington még azt is felajánlotta, hogy feloldja az szankciókat, ha Irán cserébe hajlandó lemondani a nukleáris programjáról.

Az optimistábbak már egy Trump-Hámenei kézfogást is vizionáltak. 

Ám Izrael azzal, hogy június 13-án megtámadta Iránt, felülírta ezt az óvatos diplomáciai közeledést. Mi több, Hámenei újra a cionista terrorista entitásról és annak amerikai támogatóiról posztolgat - az amerikaiak szerint egy ismert rejtekhelyről. Donald Trump is megírta, hogy tudják melyik bunkerben rejtőzik, könnyű célpont, ám megölni nem fogják, legalábbis egyelőre.  

Ügyesen a ranglétrán

De ki is ezt a legfőbb vallási vezető, akinek a portréja meghatározza a nagyvárosi utcaképeket, ott lóg minden hivatal, iskola és nagyjából minden keményvonalas síita lakásának falán. 

Ali Hámeneiről kevesen gondolták, hogy egy majdnem százmilliós középhatalom legfőbb vezetője lesz egyszer. Ahogy a The Economist összeszedte: 1939-ben született, egy nyolcgyerekes szegény vallástudós egyik fiaként Irán északkeleti részén. Apja nyomdokaiba lépett, és Kom városába ment tanulni, ahova minden rendes síita, aki mélyebben el kíván mélyedni a vallástudományban. A Korán mellett zenét hallgatott, verseket szavalt és olyan regényeket olvasott, mint például Victor Hugotól A Nyomorultak vagy Steinbecktől A harag szőlője, amelyek az elnyomás elleni világi küzdelmeket ábrázolják. Innen lett Khomeini későbbi ajatollah hűséges követője. Miután 1963-ban a radikális vezető száműzetésbe kényszerült, Hámenei továbbra is otthon agitált a sah ellen. Emiatt többi társával többször megjárta a börtönt, ahol többször magánzárkába csukták. Az ellenzékkel vívott harcában még a jobb karja is lebénult. 

Az 1979-es iszlám forradalom után elfoglalt első tisztségeinek mondhatni vajmi kevés köze volt valláshoz. Védelmi miniszterhelyettes volt, valamint magas rangú tisztviselő volt az újonnan megalakult Iszlám Forradalmi Gárdában amely a rendszer legfontosabb támasza azóta is. Az addig sem lebecsülendő karrierút akkor indult be igazán és fordult vallási irányba is, amikor Khomeini a forradalom atyja kegyeibe fogadta. Utóbbi 1989-as halála után pedig megnyílt az út a legfőbb hatalom felé. 

Ali Hámenei és elődje Khomeini ajatollah
Ali Hámenei és elődje Khomeini ajatollah
Kép: Iranian Leader Press Office / Handout / Anadolu / Getty Images

Ebben nagy segítségére volt Komeini ravasz főtanácsadója, Ali Akbar Haszemi Rafszandzsáni aki miközben a legfelsőbb vezetői posztra ültette Hámeneit, ő maga az államfői székkel is beérte. Hámenei még ekkor sem igazán rendelkezett a legfőbb jogtudós vallási hitelesítésével - sok klérikus még csak nem is tekintette őt mardzsának, vagyis a laikus síiták számára követésre méltó forrásnak.

Ő csak egy alacsonyobb rangú hudzsat al-iszlám volt, ami egy kisvárosi katolikus papnak felel meg.

Csak a trónutódlása után kezdte el felvenni a nagy ajatollah címet, és kezdett kiátkozó fatvákat is kiadni. Utána is kétségtelenül ügyesen politizált, különös gonddal tudta kijátszani egymás ellen Irán állami intézményeit - az elnökséget a parlament ellen, a hadsereget a Forradalmi Gárda ellen. Ebben az volt a jó, hogy végül mindig ő lehetett a döntőbíró.

Ráadásul az élethosszig tartó funkciójával, mindig helyzeti előnyben volt az épp aktuális - és általában világiasabb köztársasági elnökökkel szemben. 

Az amúgy rendkívül nagy hatalommal bíró Őrök Tanácsa is maximálisan Hámeneinek van alárendelve. Ez egy vallástudósokból és jogászokból álló társaság, amely a választásokat is természetesen ellenőrzi. Mára egy hatalmas apparátussá nőtte ki magát, komisszárjai ott vannak az összes kormányhivatalban, tartományban és katonai egységben. Rossz nyelvek szerint még a könyvvásárok győzteseit is a testület választja ki, mi több, előszeretettel ad nevet az iráni gyártmányú autóknak is. Az ideológiai fegyelem érvényesítésére több mint 1 millió félkatonából álló, Baszidzs néven ismert hadsereg áll rendelkezésre. 

Az üzleti birodalom is megér egy misét

Hámenei ugyan közismerten puritán módon él, ám alighanem ez csak a látszat - valójában alsó hangon tízmilliárd dolláros vagyon felett rendelkezik. Nem sokkal trónra lépése után egy ügyes csavarral átvette a kormánytól a síita jótékonysági szervezeteket, és hatalmas konglomerátummá alakította őket, amelyek rendre állami megrendeléseket zsákmányolnak.

Alig fizetnek valami adót és többi közt az amerikai és nemzetközi szankcióknak köszönhetően külföldi konkurenciáról is nehéz beszélni az esetükben. 

Miközben Hámenei teokratikus rendszere büszke rá, hogy megvédi a népet a nyugati szennytől, egy átlag-iráni súlyos napi megélhetési gondokkal küszködik, nagyjából 90 ezer forint lehet átszámítva az átlagbér, bizony nagyon vágyik rá, hogy kapcsolatot teremtsen a külvilággal. A helytelen kendőviselés vagy nem viselés miatt a nőket vegzáló erkölcsrendészek mondjuk úgy nem a legnépszerűbb tagjai az iráni társadalomnak. 

Hámenei megítélése ugyancsak megosztó - az elmúlt években persze rendszeresen tüntettek mellette, ám ellene is, és nemcsak a bukását, hanem sokszor a halálát is követelték. Ő viszont bőven levonta a tanulságot a sah bukásából és tudja, hogy nem engedhet.

A sors iróniája, persze hogy mára már kísérteties hasonlóságot mutat az egykori uralkodóval, és talán még dinasztiáról is álmodott. A rendszert ismerők konkrétan a második fiát, Mojtabát tippelik a legvalószínűbb utódjának - csak ugye ahhoz előbb Hámeneinek meg kell halnia. Ez persze történhet természetes úton hiszen 86 éves, vagy ellene fordulhat a közvetlen környezete - a háború és a halmozódó társadalmi elégedetlenség eredménye szinte bármi lehet. Ám jelen pillanatban valószínűleg nagy hiba lenne Hámeneit alábecsülni, pláne a rendszer bukására következtetni.