Az asztmás emberek légútjai érzékenyek a pollenekre, a háziállatokra és a testmozgásra is. A légutak sejtjei begyulladnak vagy megduzzadnak, és olyan tüneteket válthatnak ki, mint a köhögés, a sípoló légzés és a légszomj – írja a BBC. 

A meglévő gyógyszerek vagy inhalátorok csökkenthetik ezt a gyulladást, és segíthetnek nyitva tartani a légutakat. Az ismétlődő rohamok azonban maradandó hegesedést és a légutak beszűkülését okozhatják. A roham során a légutakat körülvevő simaizom összehúzódik és feszülni kezd, amit hörgőszűkületnek nevezünk.

Az összenyomás miatt károsodás jön létre, és minden rohammal csak rosszabb lesz a helyzet. Ez egy ördögi körforgás, amelyet az eddig használt utóhatásra specializált gyógyszerek képtelenek megtörni

– közölték a londoni Kings College kutatói a Science folyóiratban.

A kutatóintézet már bele is kezdett egy megelőzési módszer kifejlesztésébe. A kísérletekhez egereket és emberi tüdőszövet mintákat használnak segítségül.

Az egyik lehetséges megelőző kezelés, amelyet a kutatók vizsgálnak, egy gadolínium nevű elem, amely a jelek szerint segít – legalábbis egereknél. De sokkal több munkára van szükség ahhoz, hogy kiderüljön, elég biztonságos és hatékony-e ahhoz, hogy embereken is kipróbálják, azonban ez még évekig is tarthat.

Az Egyesült Királyságban több mint ötmillió embernek van asztmája, azaz minden 12. felnőttnek és minden 11. gyermeknek.

Hazánkban erről legutóbb 2019-ben készült statisztika: ekkor 300 ezer regisztrált beteg volt, és még feltehetőleg 150 ezer, akinek az életét megkeseríti a betegség. 

Nagy változás jön az allergiások életében, átalakul az ellátásuk

Az Egészségügyi Közlönyben megjelentek szerint egy új szakmai ajánlást fogalmaztak meg az allergiás betegek immunterápiás kezelésével kapcsolatban, többnyire azért mert, már népbetegséggé nőtte ki magát.