Az UNESCO világörökségi bizottsága június 24-29. között Budapesten tartotta 26. ülését. A szakmai találkozón áttekintették a világörökség védelmének harmincéves munkáját, a veszélyeztetett értékek listára való felkerülésének, illetve lekerülésének elvi és jogi feltételeit, döntöttek néhány nehéz helyzetben lévő ország támogatásáról, módosították a szervezet pénzügyi alapjának idei és jövő évi költségvetését és nem utolsósorban határoztak újabb kulturális és természeti helyszíneknek a világörökség részévé nyilvánításáról. E fórumon két magyarországi terület is szerepelt a felvételizők között: az Andrássy út és környezete, valamint a történelmi tokaji borvidék, amelyek nemcsak az előterjesztő szakemberek, hanem a világörökség bizottsága szerint is megfeleltek a világörökség kritériumainak, így felkerültek a listára. Az Andrássy útnak például nemcsak városépítészeti megoldása mintaszerű, hanem egyes épületei (az Operaház, a régi Zeneakadémia, a Szépművészeti Múzeum és Műcsarnok, a Vajdahunyad vár) már önmagukban is mesterművek, kiváló építészek alkotásai. Ugyanakkor az egykori Sugárút palotasora is igen magas építészeti technológiát képvisel, a földalatti pedig - amelyet eredeti állapotában sikerült felújítani - az akkori kor legkorszerűbb technológiájával épült, aminek eredményeként itt közlekedett a világ első villamos motoros kocsija. Ezek az értékek az odafigyelésnek, felújításnak köszönhetően ma is jó, szinte eredeti állapotban vannak, így méltók a világörökségre - állt a felvételi javaslat indokában. Magyarország 1985-ben csatlakozott az UNESCO világörökségek védelméért felelős szervezetéhez és az elmúlt csaknem két évtized alatt tevékenyen részt vett annak munkájában. A világörökséget érintő jogokat és kötelezettségeket a mindenkori magyar kormány kulturális - jelenleg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának - vezetője egy szakmai tanácsadó testület segítségével gyakorolja, a kapcsolatot a nemzetközi szervezettel a napi feladatokat is ellátó Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságán keresztül tartja fenn. Ennek a munkának az eredménye, hogy az elmúlt években több hazai létesítményt, területet sikerült a világörökség részévé nyilváníttatni. A cél az, hogy ezeket a kiemelkedő kulturális és természeti értékeket eredeti állapotukban adhassuk át a jövő generációinak. A világörökségi helyszínek kiválasztása, a listára való felvétel hosszú folyamat eredménye: a javaslattétel mindig több szakmai testületen megy át és azt, hogy a listára felkerült értékek védelme, megőrzése a gyakorlatban megfelelően történik-e az érintett országban, a csatlakozó 172 országot képviselő nemzetközi szervezet szakemberei folyamatosan ellenőrzik. A kulturális értékek védelméért például a párizsi székhelyű ICOMOS, a természeti értékekért a Svájcban működő IUCN, míg a nagyobb léptékű műemléki létesítmények restaurálásáért a római ICROM szakmai szervezet a felelős. E három szervezet feladata az is, hogy a helyszínen megvizsgálja és értékelje az országok kérelmeit a világörökséggé nyilvánításra; s ezek véleménye alapján születik meg a végső bizottsági döntés. Szilágyi Eta