Két éve a piaci szakértők úgy becsülték, hogy várhatóan
többszörösére emelkedik a kibocsátások éves összege, 2023-ra meghaladja az ezer milliárd dollár értéket. Úgy tűnik, ezek a várakozások be is igazolódhatnak, mert
igen magas számban történtek kibocsátások az elmúlt időszakban.
A Bloomberg adatai alapján 2023 első hat hónapjában a
zöldkötvény-kibocsátások meghaladták az 500 milliárd dollárt, ami azt jelenti,
hogy a vállalatok és kormányok zöldkötvény-kibocsátása 18,6 százalékkal nőtt 2022
azonos időszakához képest.
Ezáltal az egybillió dolláros érték már nem tűnik
elérhetetlen célnak 2023 végére – emelték ki az Economx számára a SPB Befektetési Zrt. szakértői.
Az energiaválság
miatt megnőtt a jelentőségük
Az is kijelenthető, hogy az energiaválsággal megnőtt a zöldkötvények jelentősége, kibocsátásra már 2022 novemberében is egymilliárd euró
értékben került sor. Az értékpapír 5 százalékos kamatozású és 2027-es lejáratú.
Jó döntésnek bizonyult a kibocsátás, hiszen jó likviditású a papír, és a régiós
kötvények közül is ki tud emelkedni lejárati hozamával, mely a jelenlegi
árfolyamszintek mellett is 4,50 százalék.
A zöldkötvények attól számítanak zöldnek, hogy az értékesítésükből befolyt forrásból a kibocsátó cégek csak meghatározott, a környezetvédelmét szolgáló, a klímaváltozás hatásait mérséklő, fenntartható célokat szolgáló beruházásokat hajthatnak végre.
2020-ban is történt zöldkötvény-kibocsátás Magyarországon,
méghozzá 1,5 milliárd euró értékben. Ez egy 1,75 százalékos kamatozású,
2035-ben lejáró értékpapír. A kamatfizetése nem lehet túl kecsegtető a
befektetők számára, azonban 5 százalék feletti lejárati hozammal rendelkezik a
névérték alatti, 70 százalék körüli árfolyamának is köszönhetően. Ennél a kötvénynél
akár az árfolyam-emelkedésből is részesülhet a befektető.
Érdemes kiemelni, hogy a zöldkötvények esetében sem kell
feltétlenül a lejáratig gondolkodnia a befektetőnek, hiszen ezeknek a kötvények
likvid másodpiaca van, ahol bármikor értékesíthetőek.
Hol több, hol
kevesebb a siker
Akik nem szeretnének külföldi devizában befektetni, azoknak
jó hír, hogy Magyarországnak további két zöldkötvény-kibocsátása volt magyar
forintban is. 2021-ben 30 éves lejárattal a 2051/G sorozatot bocsátották ki 4
százalékos éves kamatozással.
A magyarországi kibocsátók többsége eddig ingatlanos cég volt, az esetükben ez általában olyan ingatlanfejlesztéseket, irodaházak, lakóparkok építését jelenti, amelyek energiafelhasználása alacsony.
A kibocsátás után pár hónappal még 114 százalékos
árfolyamon is kereskedtek az értékpapírral, azonban a növekvő kamatpályának
köszönhetően az árfolyama markánsan csökkenni kezdett.
Mélypontját 44-45 százalékos árfolyamszinteken érte el. Ekkoriban
a kötvény közel 10 százalékos hozammal forgott a másodpiaci kereskedésben.
Akinek sikerült a tavalyi évben megfelelő időben megvásárolni az említett
kötvényt, annak a teljes hozama akár 40 százalék körül is lehetett.
Abban az esetben, ha további kamatcsökkentések lesznek, az árfolyama
a magas durációnak köszönhetően érzékenyebben fog reagálni a változásokra és
akár markánsabb növekedésnek is indulhat. (A
duráció az angol duration szó magyarított változata, mely azt mutatja meg, hogy
egy értékpapírnak mennyi az átlagos hátralevő futamideje.) Éppen
ezért ez a zöldkötvény igen attraktív lehetőségnek számít a hazai
államkötvénypiacon.
Megfigyelhető azonban mind az eurós, mind pedig a forintban
denominált zöldkötvények esetében, hogy visszahívási lehetőséget nem hirdetett
meg előre a kibocsátó, tehát úgynevezett bullet típusú kötvényekről beszélünk.
Ez azt jelenti, hogy feltehetőleg (ha másképpen nem alakul a
gazdasági környezet), jelen kötvényeket akár lejáratig is lehetőségük lesz a
befektetőknek megtartani. Amit érdemes még figyelemmel kísérni, hogy a
kibocsátó vissza is vásárolhatja az értékpapírokat, melynek elfogadása nem
kötelező a befektetők számára – hangsúlyozták végezetül az Economx számára a SPB
Befektetési Zrt. szakértői.
