A tartós befektetési számla (TBSZ) olyan megtakarítási forma, amely speciális adózási előnyt biztosít. A TBSZ konstrukció lényege, hogy ha a megtakarító három évig nem nyúl a befektetett összeghez, akkor ezután kedvezményes adózással, öt év után pedig teljesen adómentesen juthat hozzá a hozamához. A konstrukció hozzájárulhat ahhoz, hogy a lakosság ne csak „parkoltassa” a pénzét, hanem hosszú távon gyarapítsa is.

TBSZ-t évente egyszer, az adott naptári évben január 1. és december 31. között lehet nyitni bankoknál, befektetési szolgáltatóknál és újabban már egyes fintech szolgáltatóknál is. A kezdeti 365 nap lesz a gyűjtőév, amely alatt pénzt helyezhetünk el a számlán. A gyűjtőév lezárultával, a következő évben kezdődik a lekötési időszak, és ezzel indul a futamidő. 

Kétféle típust különböztetünk meg: nyitható Tartós Befektetési Betétszámla (TBBSZ), amelyen nevéből adódóan lekötött – jellemzően fix kamatozású, alacsony kockázatú – betét helyezhető el, és Tartós Befektetési Értékpapírszámla (TBÉSZ), amely értékpapírok, így például részvények, kötvények és befektetési alapok elhelyezését teszi lehetővé, nagyobb hozamot kínálva, de általában kockázatosabb befektetésekkel. A két számlatípus között nincs átjárhatóság, de egyszerre akár mindkét számla megnyitható. A szerződéskötés feltétele, hogy a befektető számlanyitáskor minimum 25 ezer forintot vagy annak megfelelő külföldi fizetőeszközt befizessen. Bár a TBSZ megnyitása – a fentiekben hivatkozott befizetendő összegen túl – önmagában általában díjmentes, a számlához kapcsolódó befektetések és szolgáltatások az érintett befektetési szolgáltatóknál vagy bankoknál külön költségekkel járhatnak. A leggyakoribb tétel a számlavezetési díj, amely havi vagy éves formában jelenhet meg, különösen TBÉSZ esetén. Ezeknél emellett számolni kell vételi és eladási tranzakciós díjakkal, ha például részvényeket, befektetési jegyeket, kötvényeket vagy egyéb értékpapírokat vásárolunk. Egyes szolgáltatók portfóliókezelési díjat is felszámítanak, ha automatizált vagyonkezelést választunk. Külföldi termékek esetén előfordulhat devizakonverziós díj is, különösen akkor, ha a választott befektetés nem forint alapú. Ezek a járulékos költségek hosszabb távon csökkenthetik a hozamot, ezért célszerű előre tájékozódni a választott szolgáltató díjszabásáról.

A TBSZ hozama a lekötés hosszától függően különböző mértékben adózik: 2025-től 0–3 év között 15 százalék személyi jövedelemadó (SZJA) és 13 százalék szociális hozzájárulási adó (szocho), összesen 28 százalék; 3–5 év között 10 százalék SZJA és 8 százalék szocho, azaz 18 százalék; 5 év után pedig teljes adómentesség. A konstrukció lényege, hogy minél hosszabb ideig tartjuk bent a pénzünket, annál kevesebb adót kell fizetnünk. A számláról való pénzkivétel az egész konstrukció megszűnését jelenti, és az adózás a kivétel időpontja szerinti szabályok alapján történik.

Vegyünk egy egyszerű példát: megtakarítási céllal 2025-ben nyitunk egy TBSZ-t, és a gyűjtőév során 5 millió forintot helyezünk el rajta, amit részvényalapokba fektetünk. 2025 végén a számla lekötése automatikusan megtörténik, és elindul az ötéves időszak. Ha a befektetés évente átlagosan 6 százalékos hozamot termel, akkor 2031 elejére a számla értéke megközelítheti a 6,7 millió forintot. Ha eddig az időpontig nem nyúlunk hozzá a pénzhez, a teljes 1,7 millió forintos hozam adómentesen jár nekünk – míg egy hagyományos számlán ez után 15 százalék SZJA-t és 13 százalék szochót, vagyis körülbelül 476 ezer forint adót kellene megfizetnie. 

Egyes külföldi fintech szolgáltatók már lehetővé tették TBSZ nyitását magyar ügyfelek számára. Ezek a platformok alacsony költségek mellett kínálnak hozzáférést globális részvényekhez, ETF-ekhez (Exchange Traded Fund, azaz tőzsdén kereskedett alap), és gyakran mobilalkalmazáson keresztül érhetők el. Ugyanakkor több szolgáltatónál az adózással kapcsolatos teendők rendezése – beleértve a nemzeti adóhatósághoz (NAV) történő bejelentést – az ügyfelet terheli. Az adminisztráció nem bonyolult, de ha először nyitunk ilyen számlát, érdemes lehet akár adózásban jártas segítő (pl. könyvelő) tanácsát kérni. Ha magyarországi székhelyű szolgáltatónál nyitunk TBSZ-t, az adatszolgáltatást a szolgáltató végzi, így ezzel nincs teendőnk.

2025 első negyedévében a TBSZ-piac soha nem látott növekedést produkált. Három hónap alatt közel 67 ezer új számlát nyitottak, így azok száma idén március végére elérte a 453 ezret. A TBSZ-eken kezelt vagyon is rekordmagasra, 6583 milliárd forintra emelkedett, éves összevetésben pedig több mint 35 százalékkal nőtt. A növekedés mögött valószínűleg szerepet játszottak a Prémium Magyar Állampapírok év eleji kamatfizetései is, amelyek során a háztartások több mint ezermilliárd forintot kaptak kézhez. Ez az összeg sok esetben tartós befektetési számlákon talált új otthonra. 

A cikk szerzője, Kárpáti Ildikó a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivő-helyettese