Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint régóta napirenden van, hogy az állam a piac szabályozottabb működése és a túlzott vállalati erőfölény kialakulásának megakadályozása érdekében meghozhasson olyan intézkedéseket is, amelyek adott esetben a magántulajdon korlátozásával is járhatnak – írta meg a Mandíner.

Ez összhangban van a nemzetközi és az uniós gyakorlattal is, számos nyugati országban évtizedek óta, Amerikában több mint egy évszázada megvan erre az államnak a lehetősége – tette hozzá. A kamara elnöke példaként említette például azt a kötelezettséget, hogy az adott vállalat irányításában az állam kijelölhesse a tisztségviselőjét, vagy előírhassa egy adott vállalat feldarabolását, hogy meggátolja a túlzott piaci erőfölény kialakulását.

 

Az Európai Unióban jelenleg is a nagy monopóliumok kialakulásának megakadályozását célozzák például a készülő digitális törvények.

Parragh László szerint egyik fél igazsága sem kérdőjelezhető meg.

Megérti, hogy a vállalkozásoknak ez aggasztó lépés, ugyanakkor a magyar piac és a gazdaság védelme érdekében szerinte időszerű szabályozás, amely a nyugat-európai országok mindegyikében régóta létezik, ám nálunk nem alakult ki. Az elnök hozzátette:

 

a jelenleg hatályos versenytörvény nem ad lehetőséget ezekre a „trösztellenes” lépésekre, a módosítással ugyanakkor már lesz lehetősége fellépni az államnak a piaci versenyt súlyosan torzító magatartással szemben.

 

Mint mondta, a jelenlegi geopolitikai helyzetben nemzetbiztonsági érdek, hogy a magántőke érdekei összhangban legyenek az állam érdekeivel.

A GVH tervezett új hatásköre német mintán alapul.

A német versenytörvény egyik szakasza arról rendelkezik, hogy a német versenyhatóság jogosult kijelölni olyan vállalkozásokat, amelyek piacokon átívelő kiemelkedő jelentőséggel rendelkeznek.

 

 

 

Több ponton változott a versenytörvény január elsejével, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eszköztára bővül, a cégek adminisztratív terhei csökkennek. Erről itt írtunk részletesen >>>

A GVH közleménye szerint, Rigó Csaba Balázs elnök úgy véli, „a versenytörvény módosítására irányuló törvényjavaslatban a jogalkotó messzemenőkig szem előtt tartotta a jogállamisági szempontokat a tisztességes piaci verseny és a magyar fogyasztók védelme érdekében."

Szerinte az új hatáskör vonatkozásában is maradéktalanul érvényesülnek a garanciális biztosítékok, hiszen az alkalmazás feltételei kizárólag versenyfelügyeleti eljárásban dőlhetnek el, továbbá a kijelölő és kötelezettséget meghatározó független versenytanácsi határozattal szemben közigazgatási per indítható.