Történelmi mérföldkőhöz érkezett a magyar védelmiipar szerdán, ugyanis a 4iG csoport (4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. - 4iG SDT), valamint a magyar állam (N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. - N7 Holding) közösen létrehozza Magyarország első állami és magántulajdonban lévő védelmi ipari holdingvállalatát N7 Defence Zrt. néven. 

Az együttműködés célja, hogy a hazánkban gyártott hadiipari eszközöknek (a lőszertől kezdve, az aknavetőn át a Lynx gyalogsági harcjárművekig) minél nagyobb nemzetközi piaci részedést szerezzenek. A jelenlegi ipari mélypont okán ez nemzetgazdasági érdek is. Egy Nemzetgazdasági Minisztériumban tartott háttérbeszélgetésen megtudtuk, mivel a magyar gazdaság stagnálás közeli állapotban van, így felértékelődött az exportképesség növelése, és a klasszikusnak mondható hadiipari termelésünk már elérte azt a (nulladik) fázist, hogy támaszkodhat arra a kormányzat. Csak szükség van egy kellően erős és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező integrátorra, amire az elképzelések szerint alkalmas lesz a frissen létrehozott, kilenc célszervezetet magában foglaló N7 Defence Zrt.

Persze az is tény, hogy a védelmiipar azért futott fel, mert a világ, és benne Európa (újra)fegyverkezésbe kezdett, miután Oroszország lerohanta Ukrajnát. A háborús készülődést pedig csak tovább erősítette a közel-keleti válság, a Hamász arab terrorszervezet izraeli vérengzése – ami végül odáig vezetett, hogy péntek hajnalban a zsidó állam csapást mért Iránra.

Gazdasági szempontból legalábbis (nyilván, ezt húzzuk alá kétszer is) tehát mindenképpen megéri most a befektetni a védelmiiparba. 

Lynx páncélozott gyalogsági harcjárművek vasúti berakodása és átcsoportosítása a hódmezővásárhelyi vasútállomáson 2025. május 6-án. Összesen 23 darab Lynx vesz részt az MH 30/1. Gránátos Zászlóalj Bakonyba kihelyezett, június 4-ig tartó kiképzésén. MTI/Lehoczky Péter
Lynx páncélozott gyalogsági harcjárművek vasúti berakodása és átcsoportosítása a hódmezővásárhelyi vasútállomáson május 6-án
Kép: MTI/Lehoczky Péter

A 2017-ben megindult haderőfejlesztési program mellett határozott célként tűzte ki a kormány maga elé a hazai védelmi ipar felépítését, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a hazánkban gyártott védelmi termékek megjelenhessenek a nemzetközi piacokon. Az elmúlt közel tíz év ilyen irányú építkezése, valamint a gepolitikai folyamatok piacra gyakorolt hatása miatt most érkezett el a hazai védelmi ipar abba a fázisba, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzen az exportkapacitások bővítésére – értékelte a bejelentést Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője.

A szakértő hangsúlyozta, nem véletlenül terjedt el Európa-szerte az a működési modell, hogy az állami részesedés mellett többségi magántőke részvételével működnek a védelmi holdingok, hiszen a hatékony értékesítéshez szükséges kompetenciák, a kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszer, a piacismeret, sokkal inkább koncentrálódnak egy ebben a szektorban rutinosan mozgó magánvállalatnál, mintsem az államnál.

A hibrid működéssel az állam kezében marad a gyártás, a kritikus infrastruktúra, amely ellátásbiztonság szempontjából fontos, miközben a magántőke megjelenésével növekedik a magyar védelmi szektor versenyképessége. A versenyképesség növelése kedvezőbb piaci pozíciót jelent, ez jobb export-lehetőségeket teremt, amely nagyobb megrendelés-állományt, több bevételt, nagyobb foglalkoztatást eredményez. Így nemzetgazdasági szempontból is előnyös lehet a most bejelentett működés

– szögezte le Nagy Dávid.

Kép: Economx

Az aknaveőtől a műholdig

A 4iG SDT meglátása szerint a piac a stratégiai állami partnerséggel támogatott, innovatív, magánjellegű megoldások felé mozdul el. A diszruptív technológiák agilis, innovatív megközelítést és gondolkodásmódot  igényelnek, ezért a technológiai magánvállalatok egyre fontosabbá válnak. A kormányok és a kormányzati  szereplők egyre inkább a magánszektor technológiáira és innovációjára támaszkodnak.Sárhegyi István vezérigazgató egy háttérbeszélgetésen ezt úgy magyarázta, hogy a magyar védelmi iparban eddig jelen volt az állam, a kkv-szektor, illetve a kutatói-egyetemi világ, viszont magántulajdonú nagy vállalati szereplő nem segítette a hazai szektort. Az együttműködés révén, a 4iG Csoport az aknavetőtől a hightechig értékesítheti a védelmi ipari eszközöket. 

A kifordult világunkra jellemző, hogy amíg korábban az európai kereslet szűkössége okán az afrikai, ázsiai piacok elérése még elengedhetetlen volt az európai hadiipari szereplők számára, ha komolyabb bevételre szerettek volna szert tenni, mára azonban az európai fegyverkezés miatt a helyi kereslet is olyan jelentős, hogy nem kell messzire menni, ha valaki vásárlókat keresne a védelmi eszközeire – magyarázta az Oeconomus elemzője. 

Van tehát egy növekvő helyi kereslet, egy ugrászszerűen bővülő európai felvevőpiac, amely a Magyarországon gyártott eszközök exportja számára is kedvező. Az értékesítés történhet közvetlenül a vásárló felé, de az is megszokott, hogy egy cég egy másik nagyobb védelmi vállalat ellátási láncába csatlakozik be, és kvázi alvállalkozóként az oda befutó rendeléseket teljesíti, vagy fejlesztésekre csatlakozik rá. Ezzel pedig olyan piacokat is elérhet, amelyet önállóan nem lett volna képes. Az N7 Defence Zrt. minden bizonnyal mindkét értékesítési lehetőséggel tud majd élni

– foglalta össze Nagy Dávid.

Kép: Economx

Az elemző arra is rámutatott, hogy az elmúlt három évben a geopolitikai helyzet miatt olyan mértékben bővült a globális kereslet a védelmi eszközök iránt, amelyet a jelenlegi kapacitások nem tudnak kiszolgálni. Hatványozottan igaz ez Európára, amely megfelelő kapacitások híján kénytelen külső beszállítókra támaszkodni, hogy védelmi igényeit kielégítse. Az európai államok lázas fegyverkezése mellett az olyan EU-s kezdeményezések, mint a ReArm Europe a növekvő védelmi igények a mihamarabbi kielégítését célozzák. Nagy Dávid szerint tovább javíthatják a magyar pozíciókat az európai piacon az olyan EU-s kezdeményezések, mint a „Buy European”, amely az európai gyártók termékeit részesítené előnyben az EU-n kívüli beszállítókkal szemben. Ha a NATO közelgő hágai csúcsán elfogadják, hogy védelmi költségvetésre még többet – egyes híradások szerint akár a GDP 5 százalékát – kell költeni, az újabb óriási lendületet adhat a védelmi iparnak.

Egész fegyvergyárakat vásárolnak

Korábbi elemzésünkben arról írtunk, hogy a háború milyen jó befektetés a repülőrajtban lévő védelmiipar prominens képviselői számára. 

Jó példa erre a magyar piacon is jelenlévő, düsseldorfi székhelyű Rheinmetall hadi- és járműipari nemzetközi vállalat, amelynek vezérigazgatója, Armin Papperger nemrég közölte:

az ügyfeleik most már egész gyárakat vásárolnak tőlük.

Lelkesedése nem alaptalan: az ukrajnai háború kezdete óta a cégcsoport a történetében páratlan növekedést ért el – a Der Spiegel jelentése szerint a részvényesek adózott nyeresége több mint kétszeresére nőtt tavaly, a 2021-es 291 millió euróról 717 millió euróra.

A Rheinmetall részvényárfolyama pedig ugyanezen időszak alatt csaknem hússzorosára ugrott – idézi a müncheni Merkur portál.

De más európai vállalatok is hatalmas hasznot húznak a megnövekedett védelmi kiadásokból, miután az EU-s országok úgy döntöttek, hogy akár 150 milliárd eurót is elkülönítenek közös védelmi beszerzésekre. Az Európai Bizottság pedig összesen mintegy 800 milliárd eurót kíván mozgósítani védelemre 2030 végéig.

Kapcsolódó