Hetvenöt dollár alatt marad az olajár, de irracionális lépések esetén elszállhatnak a jegyzések – közölte az Iránt ért izraeli háborúval kapcsolatban Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. 

Plusz tíz dollár

A Brent típusú kőolaj közeli határidős árjegyzése az elmúlt egy hétben – köszönhetően az előkészületeknek és a támadás hírének – 65 dollárról 75 dollárra ugrott hordónként. Az európai gázárak is emelkedtek – a TTF közeli havi jegyzése 35 euró/MWh-ról 38 euró/MWh-ra nőtt.

Pletser Tamás elemzésében két lehetséges forgatókönyvet határozott meg. 

Az egyik, ha a felek racionálisak maradnak, és akkor nem kell arra számítani, hogy Irán lezárja a Hormuzi-szorost vagy más, szunnita termelők kőolajmezőit támadja meg. Ehhez az kell, hogy ne semmisüljön meg az ország olajipara. Ha ez a szcenárió érvényesül, akkor a kőolaj ára a 75 dolláros szintnél nem nő tovább az egyébként túlkínálatos globális kőolajpiacon. A mostani árak folyamatosan és lassan csökkennek, heteken belül akár újra 70 dollár alatt is lehetünk – olvasható az Erste elemzésében.

Az Erste olaj- és gázipari elemzője szerint a háború lezárása nagy eséllyel elhúzódhat, és mivel egyik fél sem éri el teljesen céljait, a konfliktus egy újabb világpolitikai góc lesz, ami mindig geopolitikai felárat jelent majd az olajárakban. Ennek a mértéke változhat, attól függően, mennyire izzik a feszültség a felek között.  

A másik lehetőség viszont sokkal sötétebb.

Itt két paranoiás, létében veszélyeztettet felet látunk. Ilyen esetben nem kizárt az irracionális viselkedés, ami viszont gyökeresen más felállást hozhat magával. Ez magával hozhatja iráni célpontok és az ország olajiparának megsemmisítését, a rezsim teljes felszámolását, ami viszont válaszlépéseket, más szereplők bevonódását is okozhatja. Ez a szcenárió akár háromszámjegyű olajárat és nagyon magas gázárakat is hozhat Európának. Az orosz-ukrán háború intenzitása is növekedhet. A világgazdaság pedig nagy eséllyel recesszióba süllyed

– fogalmazott Pletser Tamás.

Az első eshetőségnek 80-90 százalék, a másodiknak 10-20 százalékos esélyt adnak.

Úgy látja, a megvalósulás nagyban függ attól, hogy a sarokba szorított iráni rezsim milyen lépéseket tesz, meghátrálnak-e a nagyobb hatalom elől vagy éppen előre menekülnek és megpróbálják befejezni a nukleáris fegyver építését. És természetesen függ az amerikai/izraeli reakciótól is, amely fenntartja vagy fokozza a nyomást, illetve megpróbálja fizikailag is megsemmisíteni az iráni atomfegyver építési programot és magát az iszlamista iráni rezsimet.

A legrosszabb időzítés

„Az izraeli-iráni háború olyan pillanatban érte az európai gazdaságot, amikor az energiavállalatok eleve csak drágán tudják felhalmozni a tartalékaikat a téli fűtési szezonra” – jelezte lapunknak Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Intézet vezető elemzője. A szakértő szerint a konfliktus ismét megmutatta az Európai Unió energiapolitikájának stratégiai hibáit.

Kapcsolódó