Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és az SGH Warsaw School of Economics „Exploring the Economic and Energy Challenges in the times of war and global turbulence” (Gazdasági és energetikai kihívások háborúk és globális turbulenciák idején) című konferenciáján magyar és lengyel szakértők vitatták meg a gazdasági kihívások és az energetikai nehézségek témáját két panelbeszélgetés során. 

A rendezvény elején bemutatásra került az SGH Warsaw School of Economics és az Economics Forum közös tanulmánya, amely 12 témakörön keresztül ismerteti a jelenlegi gazdasági és társadalmi folyamatokat Lengyelországban és az a közép-kelet-európai régióban.

A járvány és az ukrajnai háború gazdasági hatásai

A első panel során Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője arról beszélt, hogy a mostanihoz hasonló válságok idején kiemelten fontos, hogy az egyensúlyi mutatók (költségvetési hiány, a folyó fizetési mérleg hiány, magas foglalkoztatottság stb.) rendben legyenek. Kiemelte, hogy a járvány alatt magasan maradt a foglalkoztatottság, aminek elsősorban az volt az oka, hogy a munkáltatók a munkaerőhiány miatt inkább megtartották a munkavállalóikat.

Piotr Maszczyk, a Varsói Közgazdaságtani Iskola alapképzési dékán-helyettese, a Makrogazdasági és Államgazdasági Tanszék vezetője úgy fogalmazott, hogy a közepes fejlettség csapdája Lengyelország számára is egy komoly kihívást jelent, amelyet súlyosbít a kibontakozó demográfiai válság. Ennek kapcsán emlékeztetett, hogy Lengyelországban az egyik legalacsonyabb a termékenységi ráta az Európai Unióban.

Kovács Attila, a Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Karának dékánja, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója kiemelte, hogy

a közép-kelet-európai régió az egyik motorja az európai gazdasági növekedésnek, a régiós növekedés az uniós átlag felett van.

Ennek ellenére még nincsen maximálisan kihasználva a szinergia a régióban, a kapcsolatok erősítése kulcsfontosságú lehet a régió gazdasági jövőjének a szempontjából. A Covidnak már vége, az ukrán háborúnak azonban hosszútávú hatásai lesznek, amire példaként említette, hogy a konfliktus elrettenti a befektetőket a régióból, ez alól csak a katonai beruházások jelentenek kivételt. 

Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója szerint Magyarország sokkal felkészültebb volt a mostani válságok esetében, mint a 2008-09-es gazdasági válság idején, kifejezetten fontos volt, hogy el tudtunk kerülni egy mélyebb recessziót. 

Fókuszban az energiaszuverenitás

A második panelbeszélgetésen Cseh Tamás, az Alapjogokért Központ energiapolitikai tanácsadója rögtön feltette a kérdést, hogy mit is jelent az energiakrízis kifejezés, véleménye szerint ugyanis ilyenről most nem beszélhetünk. Kiemelte a nukleáris energiába való befektetés fontosságát, mivel egy olyan energiaforrásról van szó, amely rendkívül kiszámítható és stabil, ráadásul nulla CO2-kibocsátást eredményez.

Felhívta a figyelmet egy felmérés eredményeire is, amely szerint az emberek többsége nem fogadja el az áremelkedést, amit a zöld átállás okoz, ennek a többségnek a fele pedig magában a klímaváltozásban sem hisz. A szakember szerint ezt a problémát csak edukációval lehet kezelni, egy racionális és nem ideologikus zöld átmenetre van szükség.

Dorota Niedziółka, a Varsói Közgazdaságtani Iskola mesterképzési programjának dékánja, a Gazdaságföldrajzi Tanszék vezetője arról beszélt, hogy 2022 egy különleges év volt, mivel a háború kitörése miatt hirtelen kellene növelni a megújulók arányát az energiamixben vagy más gázforrást találni Oroszország helyett.

Kép: Oeconomus / Facebook

A tengerparttal nem rendelkező országok (landlocked countries) fogalma kapcsán Tatár Mihály, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője úgy fogalmazott, hogy XX. századinak tartja a fenti kifejezést, véleménye szerint ma már nem a logisztika a probléma, hanem a hosszú távú gazdasági és geopolitikai bizonytalanság. Mernyei Ákos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense ezzel szemben úgy érvelt, hogy még mindig egy fontos adottság a tengerpart hiánya, hiszen ebben az esetben meg kell nézni, hogy milyen lehetőségek vannak még az országon belül az energiaszükségletek biztosítására. Magyarországon kevés ilyen lehetőség van, a geotermikus, illetve a víz- és napenergiát lehet említeni, azonban a megújulóknak is van hátulütője, ezért van nagy szükség a nukleáris energiára, amely a legolcsóbb és legmegbízhatóbb energiaforrás.

Emlékeztetett, hogy Magyarországnak már régóta kiemelten fontos az energiaszuverenitás, az elmúlt évtizedekben is mindig kerestük az alternatívákat az energiabeszerzés terén.

Deák András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének munkatársa és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa kijelentette, hogy az orosz gáz immár nem megbízható energiaforrás, hiszen a szállítás folyamatos veszélyben van, így már nem Oroszország a záloga az energiabiztonságnak Európában.

Eurómilliárdokat költ Párizs és Berlin, hogy szétessen az EU

Bizonyos szempontból Vlagyimir Putyin elérte a célját, legalábbis arra figyelmeztetnek uniós hivatalnokok, hogy Németország és Franciaország az Európai Unió gazdasági egységének aláásásán kezdett el dolgozni. Igaz, Párizst és Berlint is meg lehet érteni, ugyanis az orosz-ukrán háború óta elszabadult energiaárak komolyan veszélyeztetik vállalataik versenyképességét. Idén pedig EP-választások lesznek, így szükség van pozitív irányú gazdasági beavatkozásokra is a politikai szimpátia fenntartása érdekében.