A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által közölt államháztartási jelentésből az derül ki, hogy Magyarország 2025-ben 6629 milliárd forintot költött nyugdíjakra, ami 6,8 százalékkal haladta meg a 2024-es kiadásokat. A társadalombiztosítási járulékból 2965 milliárd, a szociális hozzájárulási adóból 2904 milliárd forint folyt be a Nyugdíjbiztosítási Alapba.

A 13. havi nyugdíj és egyéb kiadások miatt a büdzsé 564,5 milliárd forintnyi központi költségvetési támogatást tervezett, de az alap hiánya végül 760 milliárd forint lett

- írta a Portfolio, megjegyezve: ha az Egészségbiztosítási Alapot is figyelembe vesszük, 2025-ben összesen 2700 milliárd forintnyi társadalombiztosítási kiadásnak nem volt egyértelmű fedezete, ami GDP-arányosan mintegy 3 százalékos hiánynak feleltethető meg. Igaz, ennek ellenére a rövid távú pénzügyi működés ettől még zavartalan, az állam már ötödik éve pótolta ki a TB-alapokat hasonló nagyságrendű központi költségvetési támogatással.

Főbb adatok 2025-ből:

  • A nem rendkívüli hónapokban átlagosan 500 milliárd forint körüli összeget költöttek öregségi nyugellátásokra.
  • Kiemelkedő kiadások: februárban a 13. havi nyugdíj kifizetése miatt a havi kiadás szinte a duplájára nőtt a szokásosnak; novemberben az egész évre visszamenőleg kifizetett 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemelés közel 100 milliárd forinttal növelte a havi kiadásokat.
  • Az összes nyugdíjszerű ellátás 2025-ben 7301 milliárd forintot tett ki, amelyből 672 milliárd forint az egyéb nyugdíjszerű juttatások összege.
  • A társadalombiztosítási járulékból befolyt összeg 8,6 százalékkal, a szociális hozzájárulási adóból befolyt összeg 7,4 százalékkal nőtt 2024-hez képest.
  • A társadalombiztosítási járulékból és szochóból befolyt összeg nagyjából fele-fele arányban oszlott meg (TB-járulék: 2965 milliárd, szocho: 2904 milliárd).
  • A Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya 760 milliárd forint volt, amelyből 487 milliárd forintot a járulékfedezet nélküli 13. havi nyugdíj okozott.
  • Az Egészségbiztosítási Alap 2025-ös kiadásai 4902 milliárd forintot tettek ki, 8 százalékos növekedéssel az előző évhez képest.
  • Az egészségcélú bevételek között 2021 milliárd forint TB-járulék, 435 milliárd szocho, valamint 414 milliárd egyéb bevétel (pl. népegészségügyi termékadó) szerepelt.
  • A nyugdíj- és egészségcélú kiadások együttesen 11 540 milliárd forintra rúgtak, míg a bevételek 8326 milliárd forintot tettek ki.
  • A két nagy TB-alap összesen 2700 milliárd forint központi költségvetési támogatást kapott a tervezett 2454 milliárd forinton felül.
  • 2019 és 2025 között a nyugdíj- és egészségügyi kiadások közel megduplázódtak (+91 százalék), míg a bevételek csupán 66 százalékkal nőttek.
  • 2026-tól a 14. havi nyugdíj részleges bevezetése további 170 milliárd forintos kiadást jelent a költségvetésnek (az első rész februárban esedékes).

Kapcsolódó