A német gazdaság augusztusban felgyorsította mélyrepülését, és láthatóan a recesszió felé tart. A teljes versenyszféra – azaz az ipar és a szolgáltatók – beszerzési menedzser indexe a nyár utolsó hónapjában 44,7 pontra esett a júliusi 48,5 pontról – jelentette az S&P Global pénzügyi szolgáltató mintegy 800 vállalatra kiterjedő havi felmérésében. Ez már zsinórban a negyedik visszaesés és egyben a legalacsonyabb érték 2020 májusa óta, amikor a koronajárvány padlóra küldte a gazdaságot.

Recesszióban a szolgáltatók

A Reuters hírügynökség által megkérdezett közgazdászok csak 48,3 pontra számítottak, ám az augusztusi, meredek eséssel az 50 pontos növekedési küszöb már jócskán távolodik.

„Az egyre látványosabb zuhanásban leginkább a szolgáltatási szektor szerepe meghatározó, így pedig elpárolgott a remény, hogy a szolgáltatók megmenthetik a német gazdaságot. Ehelyett ez a terület is hamarosan csatlakozik az iparban uralkodó gyártási recesszióhoz, amely a második negyedévben kezdődött”

„Az egyre látványosabb zuhanásban leginkább a szolgáltatási szektor szerepe meghatározó, így pedig elpárolgott a remény, hogy a szolgáltatók megmenthetik a német gazdaságot. Ehelyett ez a terület is hamarosan csatlakozik az iparban uralkodó gyártási recesszióhoz, amely a második negyedévben kezdődött”

– nyilatkozta Cyrus de la Rubia, a Hamburg Commercial Bank (HCOB) vezető közgazdásza a Frankfurter Allgemeine Zeitung-nak.

A recessziós kilátásokat nagyban fokozza a gépgyártás nemzetközi versenyhelyzete, amely sokáig az európai exportbajnok Németország mintaága volt, ám az Ifo felmérése szerint romlott a helyzet a piaci részesedésért folyó versenyben. A németek versenyhelyzete 1994 júliusa óta mostanra történelmi mélypontra süllyedt, főként a kínai versenytársak fokozódó jelenléte miatt az EU-n kívüli piacokon. A napilap szerint az Európai Központi Banknak (EKB) is gondolnia kell a súlyosan elhomályosult gazdasági kilátásokra, ezért jelentősen vissza kell fognia az optimista előrejelzéseit és szeptemberben tanácsos lenne alacsonyan tartania a kamatlábakat a növekedés ösztönzése érdekében. 

Nem segítenek a kamu ajánlatok a munkaadókon

Nem csak hagyományos munkavállalókat, hanem gyakornokokat is egyre nehezebben találnak a németországi cégek a versenyszférában, főleg a legnagyobbak, mintegy 30 ezer munkaadó kilátásai borúsak – derül ki egy frissen közzétett kutatásból, amelyet a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) jegyez.

A Süddeutsche Zeitung által idézett eredmény szerint szinte minden második vállalat nem tudja betölteni a rendelkezésre álló képzési pozíciókat, és akad olyan is, amelynek a gyakornokoknak szóló hirdetéseire egyetlen pályázat sem érkezett.

A probléma gyökere a járványidőszakra nyúlik vissza, amikor számos területen a szakképzések résztvevői nem tudtak csatlakozni a munkáltatókhoz, de az is megfigyelt jelenség, hogy miközben egyre többen hagyják el a munkaerőpiacot, évről évre csökken az oktatásban résztvevők száma.

Egy másik felmérés szerint az álláskeresők többsége eleve nem elégedett a cégek ajánlataival, mert ugyan a munkaerőhiány miatt egymást érik a csábító álláshirdetések, ám ezekben a cégek ahelyett, hogy konkrét információkat közölnének, gyakran üres frázisokkal „szédítik” az embereket. A "Meinestadt.de" állásportál több ezer, 18 és 45 év közötti munkavállaló körében végzett kutatást, ebben a megkérdezettek közel 60 százaléka nem az udvarlást, hanem a releváns információkat várja el a hirdetésekben. Így például egyre kevésbé csábítja a dolgozókat az, ha a potenciális munkaadó négynapos hetet, rugalmas munkaidőt, home office lehetőséget ajánl, vagy olyan hangzatos kifejezéseket használ a hirdetésben, mint

  • a „versenyképes fizetés”,
  • a „nagy alkotói szabadság”
  • vagy a „dinamikusan növekvő munkakörnyezet”.

Ehelyett a jelentkezők inkább arra kíváncsiak, hogy pontosan mit kell csinálniuk egész nap, kompetensek-e a vezetők, illetve anyagi, szakmai szempontból mennyire biztonságos a felajánlott állás, nem pedig arra, hogy kapnak-e olyan plusz juttatásokat, mint például az ingyenes gyümölcskosár. 

A magas állami költségek miatt hátrányban a repkedő németek

Drága a légi utazás Németországban ezen a nyáron és az árak csökkenése ősszel sem várható. A Szövetségi Statisztikai Hivatal 2023 első felében csaknem 25 százalékos áremelést regisztrált a nemzetközi járatok esetében,

a turisták számára különösen érdekes európai járatok pedig 32 százalékkal kerültek többe, mint egy évvel korábban.

Mindjárt vége a drága nyári, vakációs szezonnak, de az őszre sem mutatkoznak a lazítás jelei az utazási piacon – hívta fel a figyelmet a Berliner Zeitung.

„A repülésnek el kell kérni az árát, nem lehet olyan őrülten olcsó, mint ahogy más cégek sugallják: az akciósan, 9,99 euróért kínált jegyek közgazdaságilag nem jönnek vissza” – mondta Jens Bischof, az Eurowings főnöke, jelezve, hogy a Lufthansa leányvállalata 30 százalékkal több foglalást jegyez, mint tavaly ilyenkor, és például az őszi hamburgi szünidő kezdetén a Lufthansa 443 eurót kér el egy egyirányú járatért a spanyolországi Malagába. Ebben az is szerepet játszik, hogy a német repülőterek többsége elérte az állam által csak az utasok és a kézipoggyász ellenőrzésére megállapított 10 eurós, felső határt. Ezenkívül minden egyes utas után légiforgalmi adót kell fizetni (12,73 eurót az európai járatokra), valamint több repülőtéri díjat is felszámítanak, mielőtt a légitársaságok akár egy centért is értékesíthetnék a szolgáltatásaikat.

Eddie Wilson, a Ryanair menedzsere szerint a német légi forgalom díjstruktúrája teljesen működésképtelen, ezért óva intenek a további díjemelésektől, mert az még jobban elzárná a német piacot, és maximális árakat terhelne az utasokra. Az iparági szakértők szerint a drágulások mögött az infláció és a munkaerőhiány is nyomós indok, illetve az, hogy a járvány után az európai piacon más országokhoz képest a német légi közlekedésben lassabb a kilábalás, amit a cégek áremelésekkel, járatcsökkentésekkel kompenzálnak. Ez azonban oda vezethet, hogy szükség lehet az állami beavatkozásra a globális versenyképesség érdekében.  

Összeomlott a konténerkezelés a hamburgi kikötőben

Válságban Németország legnagyobb kikötője, ahol erősen megérzik a gyengülő, Kínával folytatott kereskedelem, az ukrajnai háború és a lomha német gazdaság hatásait. A hamburgi kikötő tengeri rakománykezelési tevékenysége az utóbbi időben jelentősen visszaesett: a Hamburgi Kikötő Marketing Egyesület adatai szerint az év első felében 3,8 millió szabványos konténer (TEU) került a rakpart falai fölé, ami 11,7 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Ez azt jelenti, hogy az exporttevékenységhez kötött konténerszállítás nagyobb mértékben zuhant, mint a vezető északi-tengeri kikötőkben, Rotterdamban és Antwerpenben, de például Bréma és Bremerhaven kikötőjében elérte a 15 százalékot is a visszaesés.

A legnagyobb veszteséget a Kínával folytatott üzlet mutatja: Hamburgban közel ötödével csökkent a konténerek száma, amely mögött az alacsonyabb kereslet, a koronajárvány következményei és a kínai politikai helyzet áll.

Emellett meghatározó az Oroszország folytatott kereskedelem visszaesése – az ország egykor a németek negyedik kereskedelmi partnere volt. Most az ukrajnai háború miatt a tavalyi első félévi 79 ezer darabról idén nulla konténerre esett vissza a forgalom, amely 2021 első felében még 162 ezer darab volt. A Spiegel szerint összességében a tengeri rakománykezelés Hamburgban 5,8 százalékkal, 58,2 millió tonnára esett vissza az első félévben az előző év azonos időszakához képest és a kilátások a geopolitikai helyzet miatt bizonytalanok.

Leáldozott a higanynak, megint zsebbe nyúlhat a lakosság

Csütörtökön lejár a neurotoxikus hatású higanyt tartalmazó fénycsövek értékesítésére vonatkozó moratórium az Európai Unió területén: a T5 és T8 típusú lámpákat a jövőben csak akkor lehet árusítani, ha azok már legyártott raktárkészletből származnak – hívta fel a figyelmet a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Az egyetlen kivételt a speciális célokra szolgáló lámpák jelentik, például a katonai szektorban. A Német Világítástechnikai Szövetség szerint a higanyt tartalmazó fénycsöveket ma is használják számos vállalatnál és közintézményben, de a közvilágításban, garázsokban és pincékben is.

A felhasználóknak az intézkedés újabb kiadásokat jelent, mert energiatakarékosabb, egészségesebb alternatívákról kell gondoskodniuk – erre a gyártók felkészültek.

A szakmai szövetség szerint az új LED-technológia nagy hatásfokának köszönhetően a lámpák cseréjével az ingatlanok felújítási költségeit meg lehet takarítani, ráadásul csökkenhet az általános energiafogyasztás, és jó tervezés mellett nő a vizuális komfort is.

(Thurzó Katalin)