Bärbel Bas szociáldemokrata munkaügyi miniszter a hétvégén közölte Németországban: júniusban érkezik az első javaslat a munkaidő-törvény reformjára.
A tervezett változások hatással lesznek a munkavállalók mindennapi munkavégzésére fő nyugati partnerünknél, ami a külföldről érkezett dolgozókat, így a magyarokat is érinti.
A tervezett, új szabályozás konkrétan egy elmozdulást javasol az évtizedek óta megszokott rendszerben: eszerint a jelenlegi, maximális napi munkaidő – a klasszikus nyolc órás munkanap – helyett heti 48 órás munkaidőkorlát lépne érvénybe. A cél a munkaidő rugalmasabb elosztása, amivel előfordulhat, hogy az alkalmazottak akár 13 órát is dolgozhatnának egyes napokon.
A komoly változást okozó szabályozással a jogalkotók arra törekednének, hogy „ne legyen kizsákmányoló” a foglalkoztatás – ehhez rugalmasabb munkaidő-nyilvántartást vezetnek be, hogy kivesszen a gyakorlatból a napi munkaidő fokozatos meghosszabbítása, legális eszközökkel, például túlórával – számol be a Ruhr24.
A szakszervezetek viszont aggódnak és egyelőre elutasítják a tervet, amelyről viszont a kormányzópártok már a koalíciós megállapodásukban megállapodtak egy éve.
A Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) szerint például a heti munkaidőkeret bevezetése nem segíti a gazdasági növekedést, sokkal inkább megbetegdéseket fog okozni a munkavállalók körében, akik kiszolgáltatottá válnak a munkaadók önkényének.
Utóbbiak üdvözlik a tervet: a Bajor Vállalkozások Szövetsége szerint a jelenlegi, napi legfeljebb 10 órás munkaidő „egyedülállóan merev” német szabály, holott az uniós keretrendszerre való áttérés megkönnyítené a munka és a családi élet összeegyeztetését.
Egy felmérés szerint 2024-ben a német alkalmazottak körülbelül 638 millió órányi fizetetlen túlórát dolgoztak, a dolgozók közel fele nagyon gyakran túllépi a nyolcórás munkanapot. Az egészségügyi szakértők is arra figyelmeztetnek, hogy a koncentráció nyolc óra után csökken, és a balesetek kockázata exponenciálisan nő.
Most azonban a gazdasági tárca a gázra lépett és felgyorsította a jogalkotási folyamatot, hogy még az idén hatályba léphessen az új törvény.