A mindennapos hajtás során természetesen szerkesztőségünk tagjainál is előfordul, hogy nincs idő hosszas, kényelmes ebédre egy étteremben, így marad az ételrendelés. Azonban feltűnt, hogy egyre gyakoribb jelenség, amikor a kiérkező futár egy szót sem beszél magyarul, illetve a tudása megáll annyinál, hogy „jó napot, szívesen, viszlát”.

Ezzel természetesen nincsen semmi gond, kivéve, ha valamiért bonyolódik az átadás-átvétel, például ha a C-épület helyett a D-épületnél kergeti egymást a futár és az ügyfél.

Azok után, hogy az elmúlt néhány rendelésünk során csak elvétve találkoztunk magyar futárral, megkerestük a két legnagyobb hazai ételkiszállító céget, és megkérdeztük, mi az oka annak, hogy egyre több külföldi futárt alkalmaznak.

A Woltnál még az angol nyelvtudás sem feltétel

Wolt úgy nyilatkozott, hogy jelentős növekedést tapasztaltak a szolgáltatásuk iránti keresletben, emiatt igyekezniük kell, hogy továbbra is magas színvonalon tudják kiszolgálni felhasználóikat, ügyfeleiket, ehhez pedig a céggel szerződésben álló futár partnerek számát is folyamatosan növelni kell. 

„Jelenleg hétezernél is több aktív futár partnerrel dolgozunk együtt havi szinten, hogy közülük mennyien külföldiek vagy magyarok, azt nem tudjuk,

nem tartjuk nyilván ugyanis a futár partnereket nemzetiségük alapján.

Új futár partnereink kiválasztásakor nem szempont a jelentkező nemzetisége, hiszen a hangsúly az elkötelezettségen és a professzionalizmuson van” – közölte a cég az Economx-szel.

A vállalat elmondta továbbá, hogy nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a futárok nemtől, nemzetiségtől vagy bármilyen egyéb tényezőtől függetlenül, egyenlő esélyekkel szállíthassanak a platformon. Hangsúlyozták, hogy bármilyen formában is kerül hozzájuk a külföldi futárpartner (lehet egyéni vállalkozó, diák vagy flottapartneren keresztül szállító), ugyanolyan esélyekkel indul, nincs megkülönböztetés.

A Wolt úgy nyilatkozott, hogy a béreket illetően sem tesznek különbséget, a rendszerük minden futárpartnernek ugyanazon fizetési rendszer alapján tesz ajánlatot a feladatok teljesítésére.

A vállalat azt közölte lapunkkal, hogy ráadásul

azért sincs szükség a futároknál a magyar, sőt az angol nyelv tudására sem, mert az alkalmazásuk minden igényt kielégít,

és néha még az is előfordul, hogy a megrendelő nem beszél angolul, mégis meg tudják oldani az ügyet.

A Foodora is bemondja az all in-t az applikációra

Megkerestük a Foodorát is, ahol azt mondták, hogy az elmúlt egy évben nem változott a külföldi és a magyar munkaerő aránya. A külföldiek aránya továbbra is körülbelül négy százalékon áll.

Jelenleg 3500-4000 szerződött futárpartnerük van, velük megbízásos alapon működnek együtt. Kiemelték, hogy ez nem azonos a munka törvénykönyvében szereplő munkaviszonnyal, egyéni vállalkozóként a partnerek egyénileg döntenek munkaidejükről, a munka mennyiségét és idejét is maga határozhatja meg a munkavállaló.

Ami a bérezést illeti, ugyanúgy járnak el, mint a Wolt:

a vállalkozóként szerződött futárpartnerek egységes díjtábla szerint kapnak díjazást, állampolgárságtól függetlenül. Mindenkinek a díjazása a teljesítmény alapján egyéni, két azonosan teljesítő futárpartner díjazásában nincsen különbség állampolgárság szempontjából”

− közölte a cég az Economx-szel.

A Foodora ugyanúgy az applikációjában bízik, mint vetélytársa, alkalmazása többnyelvű és térképes segítséget nyújt az útvonal meghatározásánál, ezért hisznek benne, hogy állampolgárságtól és helyismerettől függetlenül bárki képes hatékony teljesítményt nyújtani.

Közölték továbbá, hogy amennyiben mégis probléma adódna, úgy élő csetes ügyfélszolgálatos és diszpécserek is készséggel állnak mind a megrendelőék és a futárok segítségére.

De mi a helyzet a csomagszállításnál?

Feltűnt viszont, hogy az ételkiszállítással szemben a csomagkiszállítások alkalmával szinte még egyáltalán nem találkoztunk külföldi futárokkal. Így kíváncsiak voltunk arra is, hogy ez a szegmens miként gondolkodik erről a témakörről.

Megkérdeztük tehát a GLS-t, hogy ők hány külföldi futárt alkalmaznak. „Erre pontos választ azok a cégek tudnának adni, amelyek azt a stratégiát választották, hogy magyar nyelvet nem beszélő futárokat alkalmazzanak. Mi másképpen gondolkodunk erről” – közölte a cég kommunikációs osztálya. Hozzátették:

a GLS-nél törekszünk arra, hogy az alkalmazottak közel 100 százaléka magyar állampolgár legyen és hosszútávon dolgozzon nálunk. Azt gondoljuk, hogy a fenntartható és minőségi szolgáltatás nyújtásához ez egy fontos kritérium.

A cég arról számolt be, hogy jelenleg mintegy kétezer futárt alkalmaznak, ők valamennyien magyar anyanyelvűek. A vállalat fontosnak tartja futárai és a címzettek közötti minőségi kapcsolat megteremtését és fenntartását, emiatt folyamatosan gyűjti és ellenőrzi a visszajelzéseket, elmondásuk szerint pedig úgy érzik, jó úton járnak cégpolitikájukkal.

A kézbesítés hátulütői: tömött postaládák, elveszett névkiírások

A nyári szabadságok alatt könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy egy-egy csomagot jóval később vehetünk csak át. Mi a teendőnk?