Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) közel másfél ezer, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) mintegy ezer, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen (Zeneakadémia) több mint 250 egyetemi dolgozó írta alá a béremelésekről szóló nyílt levelet. Az ország legnagyobb egyetemén, az ELTE-n 2023-ban a fenntartó intézményi minimálbért vezetett be – írta összefoglalójában a G7.

Eszerint:

 

  • a tanársegédeknek bruttó 380 ezer,
  • adjunktusoknak bruttó 420 ezer forint,
  • az oktatást-kutatást támogató munkakörökben bruttó 362 ezer forint.

 

A magasabb fokozatok esetében, a docensi és egyetemi tanári fokozatokhoz nem rendelt minimumot a fenntartó, a docensi bruttó átlagbér a nyílt levél szerint 504 480 forint.

A docensi alapbér alacsonyabb, mint a pedagógusgyakornokként elhelyezkedő pályakezdők tanári bére a státusztörvényhez rendelt bértömegemelés után, és ehhez még hozzájárult a közel 18 százalékos infláció is.

A BME-n oktatók alapbérei meg sem közelítik a diplomás mérnöki átlagkeresetet, az egyetemen a 2020-21-es tanévben végzett

 

  • mérnökök átlagjövedelme körülbelül bruttó 600 ezer forint,
  • míg az egyetemi adjunktusok alapbére bruttó 277 200 forint, ami még a munkáltatói döntésen alapuló, valamint a garantált bérminimumra történő kiegészítéssel együtt is csak bruttó 366 600 forint,
  • az egyetemi docensek garantált havi bére pedig bruttó 535 ezer forint.

 

A Károli Gáspár Református Egyetem egyik oktatója már 2017-ben rámutatott, hogy egy Aldi-raktáros többet keres, mint egy docens – 2021-re már csak az éjszakai raktárosok bére haladta meg a docensi alapbért, de a nappal dolgozó Aldi-raktárosok alapbére így is bőven a tanársegédek és adjunktusok fizetése felett volt.

A felsőoktatási dolgozók bére lényegében 2008 óta inflálódik.

A bérviszonyokon érdemben a 2021-2022-ben megadott kétszer 15 százalékos emelés sem változtatott, ráadásul ezek nem mindenhol épültek be az alapbérbe, és olyan intézmény is akadt, ahol részben teljesítményhez kötötték a megadását. 

Az alacsony bérek mostanra az oktatók nyílt levelei szerint az egyetemek működését és alapfunkcióik teljesítését is veszélybe sodorják:

 

az doktoranduszok, tanársegédek, adjunktusok, oktatók elhagyják a pályát, fiatalok nem érkeznek, az oktatók kénytelenek másod- és harmadállásokat vállalni, saját kutatásaikat háttérbe szorítani.

 

Az állami egyetemeket a fenntartójuk hozza kényszerhelyzetbe: mivel az állami finanszírozási kvóta évek óta változatlan, a költségek is nőnek az inláció miatt és ezt az egyetemeknek évről évre maguknak kell kigazdálkodniuk. Így nem tehetnek mást, mint, hogy a béremelésen spórolnak.

 

Az alapítványi egyetemeken ehhez képest valamivel jobb a helyzet, de a felsőoktatási bérek elértéktelenedésének hosszabb trendjét azok a bérviszonyok sem fordították meg.

 

2022-ben az alapítványi egyetemeken adott adjunktusi átlagbér nem hivatalos – a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének saját gyűjtéséből származó – adatok szerint 532 214 forint volt, ami pár százalékkal haladta meg a közalkalmazottak nélkül számított havi bruttó átlagkeresetet.