A tavalyi AI Summiton arról beszélt, hogy „az AI még a korábbi informatikai technológiáknál is nagyobb hatással van mindannyiunk életére”. Mihez mérhető a mesterséges intelligencia elterjedése?

Az AI az internet és a mobiltelefonok megjelenéséhez mérhető módon alakítja át az életünket. A generatív mesterséges intelligencia nyomán hatalmasat nőtt a munka hozzáadott értéke, jelentősen nőtt a termelékenység, ezzel együtt pedig a versenyképessége azoknak a vállalatoknak, amelyek elkezdték az új technológiát használni. A saját felmérésünk szerint, világszerte a vezetők 79 százaléka gondolja úgy, hogy az AI bevezetése elkerülhetetlen az üzleti eredményességhez, és kétharmaduk már nem szívesen venne fel olyan embert, aki nem rendelkezik MI-ismeretekkel. 

Annak ellenére, hogy van hova fejlődnünk, látunk jó, követendő példákat és előrelépést sok területen. Például jelentősen nőtt az elmúlt évben a felhőt használó vállalkozások száma Magyarországon, hiszen ez feltétele az átalakulásnak. Olyan nagyvállalatok kezdték el eredményesen használni az AI-t, mint például az MVM Csoport, amely egyébként támogatást is nyújt az innovatív felhasználási módokat fejlesztő startupoknak. Üdvözöljük a magyar kormány Digitális Állampolgárság Programját, amelynek keretében országszerte több száz MIA Pontot (Mesterséges Intelligencia Asszisztenst) helyeztek ki kormányablakokban, postahivatalokban és Digitális Jólét Pontokon. Ezek fontos előrelépések, nemcsak azért, mert hatékonyabbá teszik a mindennapi ügyintézését, hanem azért is, mert ösztönzik a nemzetgazdaság szereplőit, hogy csatlakozzanak a változásokhoz.

Arról is beszélt, hogy Magyarországon – pozitív kormányzati attitűd esetén – évi mintegy 7 ezer milliárddal növelné a gazdasági teljesítményt. Ez óriási szám, hogyan jött ez ki?

Különböző becslések láttak napvilágot arra vonatkozóan, hogy a felhőtechnológiák bevezetése és a AI mekkora lökést adhat a hazai GDP-nek – én a Deloitte és a BellResearch prognózisaira hagyatkoztam. Az egyik ilyen előrejelzés szerint ez akár a 15 százalékot is elérheti. Hogy egy praktikus példát is mondjak: a saját felméréseink azt mutatják, hogy

évente körülbelül kéthétnyi munkaórát lehet megspórolni a Copilot használatával munkavállalónként

– ez igen jelentős termelékenység növekedést jelent.

Mit ért kormányzati támogatás alatt? Valóban szükség van kormányzati „rásegítésre”?

A kormányzat többféleképpen is támogathatja a gazdaság digitális átalakítását. A Digitális Állampolgárság Programhoz hasonló állami kezdeményezések, illetve egyes kutatási projektek támogatása felgyorsíthatják az átalakulási folyamatot minden szektorban. Az AI több, az állam által felügyelt területen indíthat el jelentős változásokat, például az egészségügyben, ahol az adatvezérelt diagnosztikát, a betegségek előrejelzését, a precíziós orvoslást, a személyre szabott terápiákat támogatja. Az oktatásban új egyetemi kurzusok indításával enyhíthető a jelenlegi szakemberhiány. Ezekből az erőfeszítésekből a Microsoft is kiveszi a részét. Iparág-specifikus megoldásunk, a Microsoft Cloud for Healthcare a munkafolyamatok optimalizálását és a betegellátás javítását célozza. Az általunk támogatott Innovatív Iskola program bizonyította, hogy az AI középiskolai szinten az oktatást élvezetesebbé és hatékonyabbá teszi. A LinkedInel közös AI Skills Initiative programunkban tavaly július óta mintegy másfél millióan vettek részt világszerte. A sikeres kurzusok elvégzése után a résztvevők Career Essentials tanúsítványt kapnak a generatív AI területén. Van feladata az államnak a megfelelő szabályozási környezet és ösztönzők megteremtésében is. Ezért is üdvözöljük, hogy a magyar EU elnökség egyik kiemelt feladata volt az AI Act gyakorlatba való átültetése. A Mesterséges Intelligencia Koalíció tagjaként készek vagyunk továbbra is minden tőlünk telhető segítséget megadni az államnak a digitális átalakulás előmozdításához. 

Tavaly év vége felé volt egy-két furcsa hír az AI körül: például az egyik chatbot – mindenféle előzmények nélkül – a felhasználó „halálát kívánta”. Hogyan fordulhat ilyen elő? Mi okozhat ilyen nem várt válaszokat?

Mi azt tapasztaljuk, hogy jelentős a kereslet az AI-alapú megoldások iránt. Saját virtuális asszisztensünk a Copilot teljesen átformálja a munkavégzést, ami persze a munkakultúrára is kihat. Az utolsó negyedévben 60 százalékkal nőtt az M365 Copilotot használó ügyfeleink száma, akik többnyire jó véleménnyel vannak a szoftverről és szeretnék tovább növelni az előfizetéseik számát. Ez persze, nem jelenti azt, hogy ne fordulnának elő hibák, vagy hogy ne lennének olyanok, akik rossz célokra akarják felhasználni az új technológiát. Mi már a fejlesztés során arra törekszünk, hogy az AI-t kizárólag etikusan lehessen felhasználni, hogy megbízható és elfogultságoktól mentes válaszokat adjon, és hogy a használata során a felhasználó adatai biztonságban legyenek. Ennek érdekében olyan megoldásokat fejlesztünk, amelyek felderítik, mérik és lehetőség szerint csökkentik a „hallucinációkat”, illetve nagy hangsúlyt fektetünk a forrásadatok megbízhatóságára.

Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója
Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója a tavalyi AI Summiton
Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

A Bing keresési folyamatát is a Copilot vezérli, ezért lettek a keresési eredmények még pontosabbak és relevánsabbak, válaszok megfogalmazása pedig emberibb, közérthetőbb lett a MI-re épülő nagy nyelvi modellek alkalmazásával. Ennek ellenére, azt javasoljuk a felhasználóinknak, hogy mindig ellenőrizzék az AI által generált tartalmak pontosságát, hitelességét, illetve én személy szerint mindenkit arra buzdítok, aktívan tájékozódjon a trendekről és az MI által nyújtott szolgáltatásokról, főleg ha még nem érzi magáénak az MI világát. A kutatásaink azt mutatják, hogy azok a vállalkozások, amelyek nem így tesznek, nagyon gyorsan lemaradhatnak a piaci versenyben. 

Kell-e tartanunk az AI-tól? Nem arra gondolok, hogy a gépek öntudatra ébrednek, és letarolják a Földet, hanem inkább arra, hogy a különböző nyelvi modellekkel folytatott beszélgetések adott esetben például egy depresszióval küzdő embert akár még mélyebbre lökhetnek.

A mesterséges intelligenciára épülő megoldásokat nem azért fejlesztették, hogy a „végső válaszokat” megadják nekünk – bár az erre a kérdésre adott, számítógép által generált választ már mindannyian ismerjük: 42 (ez a szám Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című regényéből elhíresült szám, mely a válasz az életet, a világmindenséget érintő végső kérdésre – a szerk.).

A mesterséges intelligencia semmi esetre sem helyettesíti az embert, ezért is hívjuk virtuális asszisztensnek a saját megoldásunkat.

Továbbra is egy termékről beszélünk, amelynek nincsenek saját válaszai, főleg nem olyan kérdésekre, amelyeket egy depressziós ember szokott feltenni. A döntések, a morális kérdésekre adott válaszok az embertől származnak, a mesterséges intelligencia viszont képes az ember által számára rendelkezésre bocsátott adathalmazokból az információkat kiolvasni, adatokat összekapcsolni és értelmezni, ami támogatja az embert a döntéshozatalban, az elemzésben és bizonyos kreatív feladatok végrehajtásában. Mindezek pedig eddig nem látott hatékonyságnövekedést eredményeznek ezeken a területeken. 

Vannak-e ilyen „triggerpontok” kódolva a rendszerben, amik ilyen vörös vonalak, amikor a gép is „érzi”, hogy itt meg kell állni?

Igen, ha úgy tetszik, léteznek ilyen „triggerpontok”, amennyiben olyan válaszokról van szó, amelyek sértőek vagy diszkriminatívak, amelyek alkalmasak a megtévesztésre, csalásra, mások kihasználására és egyéb illegális tevékenységekre. Köztudott, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésének korai fázisában születettek olyan megoldások, amelyek nem feleltek meg ezeknek a kívánalmaknak, ezért sokat kellett finomítani a modelleken. Mi ezt a munkát elvégeztük, illetve folyamatosan végezzük. 

Talán kevesen tudják, de a Microsofton belül létezik egy csapat, a Red Team, amely kifejezetten azzal van megbízva, hogy hackelje meg az AI-modelljeinket, hogy ismerje meg a sebezhetőségeiket. Ebben a csapatban nemcsak programozók vannak, hanem pszichológusok és neurológusok is. A Blue Teamünk a Red Team által, ellenőrzött körülmények között végrehajtott támadásokból tanul, és fejleszti tovább a modelljeinket. Szeretnénk mindig egy lépéssel előrébb tartani, mint azok a csalók és bűnözők, akik a mesterséges intelligenciát rossz célokra használják. 

Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója az Economx AI Summit 2024 konferenciáján
Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója az Economx AI Summit 2024 konferenciáján
Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

Kiszabadult-e már a szellem a palackból? Hogyan lehet ez ellen védekezni, szabályozással? Egyáltalán kell-e ez ellen védekezni?

A szabályozásnak, az adatvédelemnek mindenképpen megvan a maga szerepe és jelentősége a mesterséges intelligencia fejlesztésében és az erre alapuló termékek terjesztésében. Például a mi szolgáltatásunk megfelel az uniós adathatárra (EU Data Boundary) vonatkozó szabálynak – ezt fokozatos tervezzük bevezetni, és gyakorlatilag elébe megyünk az európai ügyfeleink elvárásainak. Ezzel az a célunk, hogy nagyobb átláthatóságot biztosítsunk az ügyfeleinknek például a tekintetben, hogy hol tárolják az adataikat, és hogy milyen típusú megfelelőségi folyamatok vonatkoznak rájuk.

De a kérdése – ha jól értem – valami olyan helyzetre vonatkozik, amelyben a „gépek átveszik az irányítást” felettünk: erre azt tudom felelni, hogy

bizonyos értelemben bármilyen, akár viszonylag egyszerűen működő, a kényelmünket szolgáló eszköz is képes „átvenni az irányítást”, ha nem vagyunk elég tájékozottak és óvatosak.

Hallani olyan példákról, hogy valaki órákon át utazik rossz irányba csak azért, mert rosszul állította be a navigációs rendszerét. Ez is csak arra világít rá, hogy a felelősség nálunk van, a mesterséges intelligencia is emberi felügyelet és ellenőrzés mellett használandó. 

Lehet, hogy erőltetett a párhuzam, de vegyük példának a nagyobb közösségi oldalakat: mindenki regisztrálhat, tele vannak kamuprofilokkal ezek az oldalak – már az AI nélkül is. Ha nem tudatosan használjuk, elképesztő „mélységekkel” találkozhatunk. Az, hogy adathalászok el akarják lopni a pénzünket, az már mindennapos, de elképesztő mértékű dezinformáció is terjed ezeken a platformokon – évekkel ezelőtt még jó heccnek tűnt egy „hírlapi kacsával” bekerülni az újságokba, ma ezt már államok csinálják, kifogyhatatlan erőforrásokkal. Ezek a trendek még megállíthatók, visszafordíthatók? Vagy el kell fogadnunk, hogy az internet már mindig ilyen lesz?

Jó és nagyon aktuális a kérdése. A csalók és az állami szereplők által támogatott elkövetők bizony gyakran használják a mesterséges intelligenciát, a támadásaik pedig ennek köszönhetően egyre kifinomultabbak és egyre nehezebben elháríthatók. A legfrissebb Microsoft Digital Defence Report szerint

napi 600 millió kibertámadás éri a Microsoft-felhasználókat világszerte, ami közel háromszoros növekedést jelent egyetlen év alatt. A tech scamek száma 400 százalékkal emelkedett 2022 óta,

és az elkövetők 70 százaléka csak kevesebb, mint két óráig aktív, ezt követően nyom nélkül eltűnik a világhálóról. Amennyiben egy-egy kormány áll a beavatkozás mögött, a cél leginkább a közvélemény befolyásolása, vagy az állami intézményekbe vetett bizalom megingatása. A Microsoft fontos szerepet tölt be ezeknek a támadásoknak az elhárításában. A jó hír az, hogy a védekezők is fel vannak vértezve mesterséges intelligenciával, így fel tudják fedni és azonosítani a támadókat. Mindazonáltal a támadások növekvő intenzitása szükségessé teszi a piaci és állami szereplők összefogását, és persze a felhasználók nagyobb tudatosságát és éberségét is.

Az AI tud ebben segíteni?

Nagyon is, az ugyanis lerövidíti a reakcióidőt, képes kielemezni az incidensek hatásmechanizmusait, felgyorsítja a felderítést és a kódfejtést, ezért bizton állíthatom, hogy napjainkban már nem képzelhető el robosztus kiberbiztonsági rendszer beépített MI-megoldások nélkül.

Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója az Economx AI Summit 2024 konferenciáján
Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója az Economx konferenciáján
Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

Vannak profilok, amelyek már AI-jal futnak: videókat vágnak, aztán már posztolják is – van is egy ilyen elmélet, hogy ha holnap kihalna az emberiség, ezek a botok tovább működnének, posztolnának, azokra reagálnának, akár évtizedekig is, míg el nem fogy az energia. Ezeket ön szerint nem kellene valahogy korlátozni? Egyáltalán lehetséges ezek kiszűrése?

A korlátozásnak csak addig van értelme, amíg nem gátolja a fejlődést és az innovációt. A szabályozásnak és a kiberbiztonsági szolgáltatásoknak pedig lépést kell tartaniuk a legújabb kihívásokkal. 

Pár éve még nagyon távolinak tűnt a deepfake, de ez ma már bőven itt van velünk: pár hete szembejött velem egy-két érdekes videó: például Sub Bass Monster 4 ütem című dalát Eminem „adta elő”, angolul; de egyre több hírességgel készített interjú is van, amelyek szintén AI-jal készültek. Mely szektorok vannak a legnagyobb veszélyben? Hogyan lehet ezek ellen védekezni?

Az AI-al való visszaélés és a deepfake lényegében minden szektorban okozhat károkat. Képes a közvélemény befolyásolására – ilyen jellegű vádak még a hazai közvéleményben is elhangzottak a közelmúltban. A pénzügyi szektorban adatok megszerzésére használhatják, a büntetőeljárásokban ma már a bizonyítékként csatolt tartalmak között is előfordulhatnak AI-jal manipulált anyagok. Az Egyesült Államokban már javában zajlik emiatt a törvények felülvizsgálata, amely arra irányul, hogy előírják a bizonyítékok kötelező felülvizsgálatát a deepfake-re való tekintettel. Az EU-ban közelmúltban elfogadott Artificial Intelligence Act pedig kifejezetten kitér a deepfake-re, előírva az AI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói számára, hogy egyértelműen jelezzék, ha egy-egy tartalmat AI segítségével generáltak.

A „Responsible AI by design” nálunk azt az alapelvet jelenti, hogy már a fejlesztés során előtérbe helyezzük a biztonságot, az etikus működést és az adatvédelmet. A Microsoft aktívan küzd a deepfake jelensége ellen, például a Video Authenticator alkalmazással, támogatjuk a Coalition for Content Provenance and Authenticity munkáját és – 19 másik vállalattal együtt – csatlakoztunk a Tech Accordhoz, amelyben vállaltuk, hogy fellépünk az olyan MI-alapú manipulációk ellen, amelyek a választások befolyásolására irányulnak.

Ugyanakkor nem támogatjuk az olyan kezdeményezéseket, amelyek bármilyen formában – a deepfake-re hivatkozva – korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát.

Ennél fontosabbnak tartjuk az átláthatóságot, vagyis nyilvánosságra hozzuk a tudomásunkra jutott eseteket, és minden eszközzel megvédjük a saját ügyfeleinket, partnereinket a nekik potenciálisan károkat okozó tevékenységektől. 

Képesek vagyunk-e száz százalékos biztonsággal megmondani valamiről, hogy azt AI készítette?

Az említett Video Authenticator szoftver is csak valószínűségi pontszámot képes megadni arra vonatkozóan, hogy az adott tartalom valódi-e, vagy MI-vel generált. Ebben a pontszámban tükröződik az elvégzett vizsgálat eredménye, amely például egy videó esetében kockáról-kockára végez mélyelemzést: kivonja a képkockákban található kulcsfontosságú vizuális adatokat, például az arcok részleteit, a textúrákat, az árnyékokat, és kiszűri az anomáliákat.

Kép: Index / Németh Kata

Nagyjából két éve van velünk az első, széles körben elterjedt modell, a Chat GPT. Mi olyat tudhat még az AI, amire talán most még sokan nem is gondolnak?

A generatív AI a deep learningre épülő technológia. Az íráskép felismerésben, a beszéd- és képfelismerésben a mesterséges intelligencia már elérte, bizonyos értelemben már meg is haladta az emberi képességeket. Én úgy fogalmaznék, hogy a mesterséges intelligencia az értelmes érvelés szintjén van, ami a képességeit illeti. 

A régió, és azon belül Magyarország hol tart az AI alkalmazásában?

Az igazság az, hogy

el vagyunk maradva az AI-penetráció szintjét tekintve az európai átlagtól:

a hazai vállalkozások 3,7 százaléka alkalmaz MI-megoldásokat, szemben a 8 százalék körüli uniós átlaggal. Nemcsak mi, az egész régiónk le van maradva ebben a tekintetben az EU élbolyától, bár például a szlovák vállalkozások egészen közel kerültek a maguk 7 százalékával az uniós átlaghoz. 

Fontosnak tartom azonban megjegyezni, hogy az előbb említett hivatalos adatok szerint ugyan alacsony az AI-használat, addig a saját kutatásunk, a Microsoft Work Trend Index azt mutatja, hogy

globálisan a munkavállalók 75 százaléka használ már MI-t a munkája során,

és ez az érték a közép-európai régióban is hasonlóan alakul. Mit jelent ez? Arról van szó, hogy bár a vállalatok többsége még küzd az MI hivatalos bevezetésével, a munkavállalók azonban sok esetben az interneten elérhető publikus szolgáltatások valamelyikét „privátban”, rendszeresen használják, akár a vállalatuk szenzitív adatait is felhasználva. Ez hatalmas adatbiztonsági, és úgy általában üzleti kockázatot jelent. Emiatt tartom nagyon fontosnak, hogy minden vállalatvezető sürgősen gondolkodjon el azon, hogy milyen vállalati standard MI alternatívát kínál a dolgozóinak a hatékonyság javítására, amely egyben az adatbiztonságot is megfelelően garantálja.