A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító országba. Így humán tőkéjüket (tudásukat, képességeiket, kreativitásukat) egy másik gazdaságban kamatoztatják, serkentve ezzel a fogadó ország gazdaságát. Magyarországon a magasan képzettek elvándorlási rátája jelenleg közel 7 százalék.
Szerző(k): Eisenkrammer NóraA nappali tagozatos magyar egyetemisták több mint fele gondolkozik a külföldi munkavállalásban, derült ki az Eurostudent felméréséből. Elsősorban a művészeti, informatikai és természettudományos képzéseken tanulók fontolgatják a külhoni állások megpályázását, míg a pedagógusi és hitéleti képzésekre járóknak csupán a negyede gondolkozik az országhatárain kívüli munkakeresésben.
Szerző(k): Gulyás ÁbelA szakértők szerint nem túlzás kijelenteni: Magyarországon 2024-re átalakult a munkavállalási engedélyezési rendszer. Az Economx szakértőkkel próbál meg áttekintést adni a legfontosabb tudnivalókról.
Szerző(k): Drávucz PéterAnnak ellenére nőtt több mint négyezerrel az Ausztriában dolgozó magyarok száma decemberben, hogy előtte hónapokon át csökkent.
Szerző(k): Zádori BenceAusztriában több mint 970 ezer külföldi munkavállaló dolgozik, közülük minden nyolcadik magyar. A friss adatok szerint decemberben további négyezer magyar ment a szomszéd országba dolgozni, többségük valamelyik síparadicsomba.
Szerző(k): EconomxA magyar háztartásokhoz a GDP 2,2 százalékának megfelelő összeg érkezett külföldről.
Szerző(k): Vermes ÁdámÁtlagosan minden tizedik 2014/2015-ben végzett gazdasági diplomás dolgozott már legalább egy hónapot külföldön az egyetem elvégzése után a Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai szerint.
Szerző(k): Vermes ÁdámEgy friss kutatás szerint a magyar 19 és 29 év közti korosztály majdnem fele jelezte vissza azt, hogy nem szereti a munkáját. Ez főleg a budapesti fiatalokra jellemző.
Szerző(k): Hercsel Adél