A kereskedelmi és a befektetési kapcsolatokon túlmutató segítséget ajánlott fel Orbán Viktornak a kínai kormány egy ritka találkozó során.
Szerző(k): Zádori BenceA kínai SF Airlines ugyan áruszállító repülőgépet indított el, ami heti két alkalommal szállít Csangsa és Budapest között főként e-kereskedelmi küldeményeket.
Szerző(k): Zádori BenceIgaz, a részletekkel még adós a kormányzat, de legalább már az kiderült, hogy milyen elnevezésű megállapodásokat kötött a magyar miniszterelnök októberben a kínai fővárosban. A külügyi tárca összesen tíz dokumentum címét adta meg, amelyek érintik a gazdaságot, az oktatást és még az adóhatóságunkat is.
Szerző(k): Sarkadi-Illyés CsabaA Magyar Nemzeti Bank által szervezett Eurasia Forum nyitószekciójában Varga Mihály pénzügyminiszter is beszédet mondott. Az ázsiai gazdasági kapcsolatok fontosságán túl a magyar gazdaság kilátásairól is nyilatkozott, igen optimista növekedési lehetőségeket említve.
Szerző(k): Fellegi TamásTovább mélyült a gazdasági összefonódás a magyar és a kínai állam között: ezúttal az ázsiai állam hangoztatta a kapcsolat sikerességét odahaza.
Szerző(k): Zádori BenceKína nagy lelkesedéssel indította az Egy övezet egy út, majd Övezet és út programot. Kenyában a szavanna közepe lett a végállomás, viszont hatalmas számlát hagyott a beruházó.
Szerző(k): Fellegi TamásAz elmúlt évtizedekben nőtt a világban a GDP-arányos adósságszint, a vállalatok eladósodottsága különösen Kínában lett magas. Nagy súlya miatt az államadósságszintek átlagát az Egyesült Államok nem kis mértékben húzta fel az IMF elemzése szerint.
Szerző(k): Fellegi TamásAz Egyesült Királyság újabb szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen, az orosz gyémántkereskedelem megszorongatásában pedig partner lehet a többi G7-ország is. Az ukrán érdekeket a hirosimai csúcstalálkozón Volodimir Zelenszkij elnök személyesen is képviselheti vasárnap. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pedig arról tájékoztatja kollégáit, hogy Róma lazítani szeretne kínai kapcsolatain a jövőben.
Szerző(k): Csernik-Varga AdriennEgy friss tanulmány szerint Kína 240 milliárd dollárt (85,5 ezermilliárd forint) költött 22 fejlődő ország megsegítésére 2008 és 2021 között, és az összeg az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt, mivel több országnak is nehézséget okozott az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés keretében az infrastruktúra kiépítésére kapott hitelek visszafizetése.
Szerző(k): Horváth Tibor
Csatlakozás
Keresés
Buksza blog
Videó
