Néhány éve úgy tűnt, Kína lesz a világ nagy út-, és vasútépítője, különösen olyan helyeken, ahol saját kereskedelmét tudja így a tengeri kikötőkből a kontinensek belseje felé folytatni. Az elképzelés jól hangzott, bár az nem tűnt a legszerencsésebb, hogy a kormányok fizetnek, adósságot véve a nyakukba, hisz lehet, hogy olcsóbb kivitelezőt is találtak volna egy tender során, esetleg koncessziós megoldás választva.

Drága beruházás, eladósodó kisjövedelmű országok

Nos, az egyik legígéretesebb helyen, Kenyában 2017-ben el is készült a tengerparti Mombasa városából a főváros, Nairobi pályaudvarára vezető vasútvonal, ami sokkal gyorsabb utazást tesz lehetővé, mint a még a brit gyarmati időkben épített eredeti. Az utazóközönség elégedett is vele, azonban Nairobi után 120 km-el a szavanna közepén ér véget a vasút: messze nem jut el a Uganda határáig, noha a projekt úgy lett volna kifizetődő, hogy ha a belső országokat is összeköti az Indiai-óceánnal, mint Uganda, Ruanda valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság.

Ez már olyan kereskedelmet, hatékony szállítást tett volna lehetővé, ami adott esetben kifizetődővé tenné a beruházást, felélénkítve ezen országok gazdaságát. Azonban már eleve aggasztó volt, hogy az igen szegény afrikai államok vállalják a meglehetősen magas költségeket, ami gazdaságukat inkább visszafogja: Kenya egy 4,7 milliárd dolláros adósságot kapott ezzel, miközben a várt tranzitforgalom és a belőle származó bevétel egyelőre elmarad.

Küzdelem a hiányzó szakaszért

A BBC szerint Kenya szeretné, ha legalább az ugandai határig elérne a vasút, és egyelőre a kínai Övezet és Út csúcstalálkozón próbál magánfinanszírozót találni az ügyletre, miután további terheket már nem tud a nyakába venni. Így is adóemelésekre került már sor az állami bevételek növelés érdekében, miközben Kína lett Kenya harmadik legnagyobb hitelezője. 

Impalák a megemelt vasút közelében Kenyában.
Impalák a megemelt vasút közelében Kenyában.
Kép: AFP, Yasuyoshi Chiba

Egy, a BBC-nek nyilatkozó kenyai közgazdász szerint a kínai építkezés túlárazott, a feladat megoldására alkalmas, olcsóbban dolgozó helyi cégek helyett kínai cégek bevonását erőltette a beruházó, ráadásul a kenyai államnak nyújtott hitelek feltételei sem ismertek, miután Kína nem tagja a hitelezők párizsi klubjának, ahol nagy figyelmet fordítanak az indokolatlanul magas kamatok elkerülésére és az átláthatóságra.

Működésbe lépett a piac

A piaci erők közben működésbe léptek: Tanzánia jóval olcsóbban épít egy, az országot átszelő vasutat. A korábbi drága kínai ajánlatot elvetették, a beruházást török és portugál finanszírozással valósítják meg, a vasútvonal elektromos lesz és nagyobb sebességű, mint a kenyai, és eléri Ugandát, Ruandát, Burundit és a Kongói DR-t. Uganda így megfontolhatja, hogy a saját szakaszát a Tanzániaihoz csatlakoztatja, így Kenya végül jó időre lemaradhat a tranzitforgalomról és az abból származó díjakról, ha nem sikerül gyorsan megépíteni a hiányzó szakaszt.