Idén sem lehet panasz a hazai befektetési alapokra, az év eddig eltelt részét tekintve számos helyen már most összejött a kétszámjegyű plusz, sőt egyes alapok már 30 százalék felett járnak.
Szerző(k): Sárosi ViktorÖtszörös hozamot kasszíroztak azok az amerikai befektetők, akik az év elején magyar állampapírokat vettek.
Szerző(k): Sárosi Viktor470 dollár, ennyit utal havonta egy átlag amerikai a fizetéséből az értékpapírszámlájára. Az összeg magasabb, mint a 2020-21-es csúcsok idején, pedig akkor fél Amerika ingyenpénzből tőzsdézett.
Szerző(k): Sárosi ViktorKözel 100 milliárd forint nettó nyereséget értek el egy év alatt a magyarországi alapkezelők, nem lehet panasza a brókercégeknek sem.
Szerző(k): Sárosi ViktorAz AI-robbanás gyökerei a 2017-es adatexplózióhoz és a felhőalapú szolgáltatások terjedéséhez vezethetők vissza, amelyek megágyaztak a mai fejlesztéseknek. A szakértők szerint a startupok számára nem az egyszerű alkalmazásokban, hanem a komplex, niche-megoldásokban rejlik a hosszú távú siker kulcsa. Ugyanakkor a big tech dominanciája és a túlzott értékelések komoly kockázatokat hordoznak a szektorban.
Szerző(k): Horváth BalázsSzinte már az is pozitívum, hogy 2025 őszéig még nem láttunk nagyon durva lazító intézkedést a költségvetési politika oldaláról, az előttünk álló hat hónapban persze még felpöröghet az osztogatás – kérdés, hogy hat majd mindez a forintra és a hazai hozamkörnyezetre.
Szerző(k): Sárosi ViktorA magyar csúcsgazdag családok már átlagosan 4 milliárd forintos vagyonnal rendelkeznek, ennek fele cégrészesedés, egymilliárd pihen ingatlanokban és óvatosságból minden nyolcadik forint parkol külföldön.
Szerző(k): Sárosi ViktorAz AI-kapcsolat cégek részvényei olcsónak semmiképp sem mondhatók, de amíg a vállalatok az irtózatos beruházások mellett jelentős profitot is képesek felmutatni, az értékeltségi mutatók sem tükröznek tőzsdei buborékot.
Szerző(k): Sárosi Viktor