Egyre súlyosbodó lakhatási problémákról számol be a Habitat for Humanity és a Városkutatás Kft. országjelentése. A jövedelem egyre nagyobb hányadát, immár 27 százalékát költjük lakhatásra (a legalacsonyabb jövedelműek a felét), s 20-ról 27 százalékra nőtt azok aránya, akik nem tudják rendesen kifűteni otthonukat. Elsősorban a súlyos megfizethetőségi problémák miatt egyre több család lakhatása vált bizonytalanná. A közműhátralékokat felhalmozók száma radikálisan növekedett 2009 és 2012 között: az egy éven túl nem fizetők száma 130 ezerről 172 ezerre nőtt, a három hónapon túli tartozások száma pedig meghaladja a 400 ezret. Az önkormányzati bérlakásokban élők 30­-40 százaléka halmozott fel hátralékot. 2012 novemberére 110 ezer családnak volt 90 napon túli lakáshitel-hátraléka. Lakáshitel-tartozások miatt 2012 végéig 13 600 lakást kényszer-értékesítettek. A villanyt 37 ezer, a gázt több mint 100 ezer családnál zárták el.

A megfizethetőségi és az energiaszegénységgel összefüggő gondok éleződése ellenére nincs megfelelő szakpolitikai megoldás, nemcsak azért, mert az életbe léptetett intézkedések túl kis léptékűek, hanem azért is, mert nem a leghátrányosabb helyzetű rétegeket szolgálják. A lakhatással kapcsolatos feladatok továbbra is több minisztérium között oszlanak meg, a lakásügy kormányzati kompetencia- és felelősségi struktúrája nehezen átlátható, a 2010 decemberében megalakult Otthonteremtési Tanácsadó Testület pedig még csak nem is ülésezett 2012-ben és szakmai anyagot sem készített.

A jelentés kiemeli, hogy a szakpolitikai intézkedések 2012-ben is legfőképpen a devizahitelesekre irányultak, a legjelentősebb beavatkozás pedig a végtörlesztés lehetővé tétele volt, ami a legtehetősebb 170 ezer hiteladóson segített.

A központi költségvetés lakhatást közvetlenül célzó kiadásai 2012-ben 293,2 milliárd forintot tettek ki. A lakhatási problémákkal küzdő családokra 57 milliárd forintot, a teljes kiadás ötödét fordították, ebből 10 milliárd a szocpolra ment. 116 milliárd forintba került a devizahitelesek végtörlesztése, 80 milliárd forintba a 2000 és 2004 között felvett hitelek kamattámogatása. A legszegényebbeket támogató lakásfenntartási támogatásra és adósságcsökkentési támogatásra becslések szerint 30 milliárd forintot, hajléktalanprogramokra 8,3 milliárdot költött a kormány.

A bizonytalan lakhatási helyzetű családok közül a becslések szerint 300 ezer helyzete tenné indokolttá, hogy szociális bérlakásba költözhessen, ám az évente kiosztható önkormányzati szociális bérlakások száma csak 12 ezer. Mindeközben közel 500 ezer lakás üresen áll, melyek egy része megfelelő garanciák biztosítása mellett szociális célokra hasznosítható lenne − állítja a Habitat.