A szakértői várakozásoknak megfelelően (Napi Gazdaság, 2011. július 27.) a tegnap nyilvánosságra hozott döntésével az Európai Bíróság (EB) elmarasztalta Magyarországot az áfa-visszatérítési ügyben. (Az Európai Bizottság még 2007-ben indított Magyarország ellen eljárást  az ügyben, maga a szabályozás 2000 óta él.) Az EB szerint a ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa visszatérítését kizáró magyar szabályozás nincs összhangban az uniós joggal. E szabályok szerint a cégek az államkasszába befizetendő áfa összegéből levonhatják a beszerzéseik után megfizetett áfát, és amennyiben a levonható áfa összege meghaladja a befizetendő adóét (nagy gyakorisággal például az exportőröknél), úgy a vállalkozás a különbözet visszatérítését kérheti az államtól. Ha viszont a cég valamely beszerzése ellenértékét a hozzá kapcsolódó áfával együtt ténylegesen még nem fizette meg üzleti partnerének, az ezen ügylet keretében felszámítandó áfával csökkentenie kell az államtól visszaigényelhető adó összegét. Az el nem számolt áfa összege ekkor csak a következő adómegállapítási időszakban lesz visszaigényelhető, de csak akkor, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette a kérdéses beszerzés számláit.

A bíróság szerint a vállalkozásokat megillető, az üzleti partner által előzetesen felszámított adó levonásához való jog nemcsak a megfizetett, hanem a fizetendő áfára is kiterjed, azaz az uniós  tagállamok nem köthetik a beszerzések ellenértékének megfizetéséhez az áfakülönbözet visszatérítéséhez való jog gyakorlását. Az ügyben még május végén született meg a főtanácsnoki indítvány, amely szerint a magyar szabályozás nincs összhangban az irányelvvel.

Ha a magyar szabályozást meg kell változtatni, az szakértői becslések szerint több tíz milliárd, akár százmilliárd forintot is elérő rést üt a költségvetésen − más szemszögből viszont ennyivel javul a cégek likviditási helyzete. Az, hogy ez a kiadás melyik költségvetési évet érinti, jelentős  mértékben függ attól, hogy az országgyűlés mikor és milyen formában  módosítja az adójogszabályokat − véli Hegedüs Sándor, az RSM DTM Zrt.  adópartnere.

A csütörtök reggeli rossz hírt a nemzetgazdasági tárca gyorsan kommentálta. E szerint a kormány az ítéletet tudomásul vette, a döntés nem befolyásolja sem az idei, sem a jövő évi deficitcélt. Magyarország, ha jövőre szükséges, mérlegeli a költségvetési bevételek növelése érdekében többek közt akár a Mol-  részvénycsomag egy részének értékesíthetőségét, az NGM pedig megteszi a szükséges intézkedéseket az áfaszabályozással kapcsolatban, az alternatívákat a lehető legrövidebb időn belül a kabinet elé terjeszti.