Egyre kevesebben jelentkeznek a néhány éve még rendkívül keresett bróker-, illetve tőzsdei szakképesítéseket adó tanfolyamokra és vizsgákra - tudta meg a NAPI Gazdaság. A Brókerképző Alapítvány adatai szerint a szakvizsgára idén csupán 55 fő jelentkezett, szemben a négy évvel ezelőtti helyzettel, amikor egy vizsgán akár 600-700 alkuszjelölt megmérettetését kellett megszervezni - mondta lapunknak Szabó Andrea, a Közép-európai Brókerképző és Értékpapír-piaci Ismeretterjesztő Alapítvány (Keba) munkatársa. Akkor még négy, pénzügyi szakképzéssel foglalkozó cég vette ki részét a felkészítésből, ma csupán az alapítvány foglalkozik ezzel. A kisszámú érdeklődő miatt - ez átlagosan 8-9 fő tanfolyamonként - egyszerűen nem éri meg a szervezés. Ma Magyarországon értékpapír-kereskedelemmel, befektetési üzletkötéssel és tanácsadással csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által regisztrált kereskedők foglalkozhatnak. A regisztráció feltétele a tőzsdei szakvizsga (brókervizsga), legalább egyéves szakmai gyakorlat, valamint több etikai előírásnak - büntetlen előélet, kifogástalan kereskedői múlt - való megfelelés. A szerteágazó kritériumrendszer ellenére a kilencvenes évek második felében a brókerek vizsgáztatására egyedül jogosult Keba „kitermelte” a megfelelő számú befektetési közvetítőt, értékpapír-kereskedőt és alkuszt. Az okleveles brókerek száma jelenleg megközelíti a kétezer főt. A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) útmutatásai alapján és a PSZÁF felügyelete mellett kiadott oklevelet a kuratórium és a vizsgabizottság elnökén kívül a BÉT vezérigazgató-helyettese is aláírja - mondta az alapítvány munkatársa. A kereskedési jog elnyeréséhez a brókervizsga mind a négy moduljából - értékpapírjog, PSZÁF- és BÉT-szabályzatok, értékpapírszámtan és közgazdaságtan - sikeres vizsgát kell tenni. Évente négyszer, októberben, decemberben, márciusban és májusban lehet vizsgázni, az időpontokról jellemzően már egy-két hónappal előtte tájékoztatják a bankok érdekelt dolgozóit, a kereskedőket, a kincstár (treasury) munkatársait és az ügyintézőket. Utóbbiak számára kínál - a kereskedési jogot magába nem foglaló - ügyintézői vizsgát is az alapítvány. Ez lényegében a tőzsdei szakvizsga jogi moduljával egyenértékű, és már 8 ezer forintért letehető. A tőzsdei szakvizsga ezzel szemben 20 ezer forintba kerül, amiből levonják az előre kifizetendő 5 ezer forintos regisztrációs díjat. A vizsgadíjat természetesen tovább növeli a július elsején bevezetett, a felnőttképzést terhelő áfa (NAPI Gazdaság, 2003. szeptember 10., 3. oldal). Ezt leszámítva az árak nem változtak jelentősen az elmúlt években. További képesítési lehetőséget jelentenek a szintén az alapítványnál megszerezhető határidős és opciós vizsgák, amelyekre még kevesebb a jelentkező. A specializált képzettséget adó vizsgákhoz alapfeltétel a tőzsdei szakvizsga megléte. A határidős vizsga a határidős ügyletek számtanával kapcsolatos bővebb ismereteket igazolja, díja 10 ezer forint. Ebből a kevés jelentkező miatt csak évente rendezik meg a számonkérést, míg a számtani vonatkozásokat és a tőzsdeszabályozást érintő opciós vizsgát legutóbb 2001-ben szerveztek. Utóbbi ára szintén 10 ezer forint lenne. A számos, nemzetközi porondon is elismert pénzügyi képesítés közül a nemzetközi befektetéselemzői (EFFAS) vizsga tesz még képessé tőzsdei kereskedésre. Ez a brókervizsgánál magasabb szintű tudást igazol. A háromszemeszteres képzés 9 modulból áll, a félévenkénti tandíj 313,5 ezer forint, a külön vizsgadíj pedig 132 ezer forint modulonként. A szeptemberi képzés azonban itt is elmaradt. Jelenleg csupán a 100 órás szakvizsga-felkészítő tanfolyam bizonyul kifizetődőnek - mondta Szabó.