A 2020-ban született emberek 2-7-szer több szélsőséges időjárási eseményt – elsősorban hőhullámokat – fognak átélni életük során, mint az 1960-ban születettek, még ha a jelenlegi klímapolitikai ígéreteket teljesítik is az országok – figyelmeztet a Másfélfok.

A legfiatalabb Alfa generáció (2010 után születettek) élete során várhatóan közel 29-szer több hőhullámot és 7-szer több aszályt fog megtapasztalni, mint szépszülei vagy korábbi felmenői.

Ki mennyivel több szélsőséggel néz szembe?

Az idősebb generációk is több szélsőséges időjárási eseménnyel néznek szembe, mint azok, akik még az ember okozta klímaváltozás előtt éltek, de arányaiban nézve jóval kisebb mértékű a növekedés az Alfa korosztályhoz képest:

  • az Y-generáció (1984 és 1994 között születettek) 13-szor,
  • a baby boomer generáció (1946-1964 között születettek) pedig „csak” 5-ször több hőhullámot fog átélni élete során.
  • Aszályból pedig az Y-nak 4-szer, a baby boomernek 3-szor több jut.

Ha a Párizsi Megállapodással összhangban arra törekedne a világ, hogy 1,5 foknál korlátozza a globális felmelegedést, akkor a mai kisgyerek, csecsemő vagy meg sem született Alfa-generáció „csak” 13-szor több hőhullámot tapasztalna meg élete során, ami még mindig sok kockázatot jelent, de lényegesen kevesebbet, mintha nem teszünk semmit.

Ez volt a világ legforróbb napja, sorra dőlnek a melegrekordok

Egy nap alatt megdőlt a globális melegrekord. A meteorológusok azt jósolják, hogy egyre gyakrabban és egyre több melegrekord fog megdőlni a közeljövőben a globális felmelegedés hatására. Bővebben >>>

Igazságtalanul nagyobb a teher a fiatalokon

A cselekvés terhe is igazságtalanul jobban terheli a fiatalokat:

  • Ha 1,5 foknál akarjuk korlátozni a globális felmelegedést, a karbon-költségvetésünk nagy részét már feléltük.
  • Ha a veszélyesebb 2 fokos határt választjuk, akkor még egy kicsivel több van hátra annak teljes elfogyasztásáig.

Ahhoz, hogy élhető maradjon a földi éghajlat, a fiataloknak életük nagy részét anélkül kellene leélniük, hogy jelentősen hozzájárulnának a globális kibocsátáshoz, vagyis

lényegesen kevesebbet költhetnek a karbon-költségvetésből, mint amennyit az idősebb generációk élvezhettek.

Egy olyan világban, ahol a felmelegedést sikerül 1,5 foknál korlátozni, az Alfa generáció életében csupán 84 tonna szén-dioxidot bocsáthatna ki, ami nyolcada annak, ami a boomer generációnak jutott (663 tonna).

Ha az egyenlőségen alapuló számítási módot alkalmazzuk (a társadalmi egyenlőség biztosítására képzeletben minden személynek ugyanannyi karbon-költségvetés jut, bárhol is éljen a Földön), akkor

az unoka már csak egy tizennegyedét élvezheti annak a karbon-költségvetésnek, ami még nagymamájának jutott.

10-ből 9 fiatal komolyan aggódik

A fiatalok nemcsak elszenvedői, de a klímaválság aktív megoldói szeretnének lenni: a klímaváltozás miatti aggodalom és cselekvési szándék is mutat különbségeket a generációk között.

Az Eurobarometer 2021-es felmérése szerint míg

  • az európai társadalom túlnyomó része (10-ből több mint 9 válaszadó) komoly problémaként tekint a klímaváltozásra,
  • addig a 15–24 év közötti válaszadók az 55 év felettiekkel szemben nagyobb valószínűséggel (22 százalék szemben a 16 százalékkal) mondták, hogy az éghajlatváltozás a világ egészét érintő legsúlyosabb probléma.
  • Hasonlóan, a 15–24 év közötti válaszadók nagyobb valószínűséggel mondták, hogy személyesen felelősek a klímaváltozás kezeléséért, mint az 55 év felettiek (44 százalék szemben a 37 százalékkal).
  • A 25–39 év közöttiek korcsoportja volt az, amely a legnagyobb arányban tett konkrét lépéseket is (66 százalék szemben az 55 év felettiek 61 százalékával).

Ez is jól illusztrálja, hogy az Y és a Z generációk nemcsak elszenvedik a klímaváltozást egy életen át, de érzékenyek a problémára és tennének is ellene, ezért rendkívül fontos lenne a döntéshozatalba történő aktívabb bevonásuk.

A Save the Children kapcsolódó jelentése azt is sürgeti, hogy egyenrangú felekként ismerjék el a gyermekeket az klímaválság kezelésében, többek között gyermekbarát mechanizmusok és platformok létrehozásával, amelyek megkönnyítik a gyermekek formális részvételét a klímapolitikai döntéshozatalban. Hiszen az Alfa generáció az, amely a legkevésbé járult hozzá az éghajlati válsághoz, de a legtöbb a vesztenivalója, ha tovább fokozódik.